Megkezdődött a hetedik G20-csúcs
Megkezdődött hétfő délután a mexikói Los Cabosban a tizenkilenc vezető gazdasági hatalmat és az Európai Uniót tömörítő G20 országcsoport hetedik csúcsértekezlete, amelyen elsősorban az euróövezeti válságról és annak világgazdasági hatásairól esik szó.
Megkezdődött hétfő délután a mexikói Los Cabosban a tizenkilenc vezető gazdasági hatalmat és az Európai Uniót tömörítő G20 országcsoport hetedik csúcsértekezlete, amelyen elsősorban az euróövezeti válságról és annak világgazdasági hatásairól esik szó.
A Húszak kétnapos csúcstalálkozóján három plenáris ülést tartanak, és az euróválságon kívül áttekintik a korábbi csúcsértekezleteken vállalt kötelezettségek teljesítését, szó lesz egyebek mellett a költségvetési hiányok lefaragásáról és az adósságok csökkentéséről.
A találkozót megnyitva Felipe Calderón mexikói elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az értekezlet fontos szerepet kap a világot sújtó legsúlyosabb problémák megoldásában. „Rajtunk van a világ szeme” – hangoztatta Calderón. Arról beszélt, hogy a világ számos térségében rendkívül komolyra fordult a helyzet a súlyos gazdasági problémák miatt. Reményét fejezte ki, hogy a Los Cabos-i csúcstalálkozó résztvevői kidolgoznak egy hosszú távú cselekvési tervet a világ fenntartható fejlődése érdekében. Calderón a szabadkereskedelem fokozása és a protekcionizmus visszaszorítása mellett foglalt állást.
A csúcstalálkozó zárónyilatkozat elfogadásával ér majd véget, de több hírügynökség már idézett hétfőn a dokumentum tervezetéből. Eszerint a G20-ak egyetértenek abban, hogy fokozni kell erőfeszítéseiket a gazdasági növekedés fellendítése és a munkahelyek létrehozása érdekében. Ezt tekintik a legfontosabb célnak, s elérése érdekében kidolgoznak egy növekedési és munkahely-teremtési cselekvési tervet.
A dokumentum szerint a G20-ak euróövezetbeli tagországai feltétlenül megvédik az eurót a pénzpiaci támadásoktól, mindent megtesznek az euróövezet egységének és stabilitásának megőrzése érdekében, s hogy fellendítsék a pénzpiacokat. A csoport sürgeti az eurózóna országait, szakítsák meg azt az önmagába visszatérő folyamatot, hogy a bankok válsága átterjed a kormányokra, majd ismét visszacsap a pénzügyi szférára.
A G20-ak üdvözlik az euróövezeti állandó mentőalap létrehozását, és a bankok szigorúbb felügyelete és a pénzügyi konszolidáció érdekében tett intézkedéseket. „Teljes mértékben támogatjuk a gazdasági és monetáris unió létrehozása felé mutató euróövezeti lépéseket” – áll a zárónyilatkozat tervezetében.
Guido Mantega brazil pénzügyminiszter nem rejtette véka alá azt a véleményét, hogy az euróövezet országai nem tettek eleget a gazdasági krízis rendezése érdekében. „A válság ellenszere az euróövezeti országok által hozott intézkedéseken túl található. A pénzügyi szektor rendbetétele és a bankok feltőkésítése mellett a gazdasági növekedést serkentő tettekre van szükség” – hangoztatta Mantega. Szerinte beruházási programok kellenek ahhoz, hogy visszatérjen az eurótérség dinamizmusa.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: Európa nem azért jött a G20-csúcsra Mexikóba, hogy gazdasági leckéket kapjon. Hangsúlyozta, hogy a válság Észak-Amerikából terjedt át Európára, „a pénzügyi piac néhány szektorának unortodox módszereinek alkalmazása miatt”. Az EU végrehajtó intézményének vezetője elmondta: a G20-tól azt várja, hogy „egyértelműen az EU által követett megközelítés mellett teszi le voksát”.
Hírügynökségi értesülések szerint a zárt ajtók mögött zajló értekezleten több ország feltárta, hogy milyen mértékben kíván hozzájárulni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) készpénzállományának növeléséhez. Eddigi összesítések szerint 73 milliárd dollárral, 430 milliárd dollár felé emelkedne az IMF rendelkezésére álló pénz. Kína állítólag 43 milliárddal növelné befizetéseit, míg India, Oroszország és Mexikó hozzájárulása 10-10 milliárddal lenne nagyobb.
A csúcsértekezlet hivatalos megkezdése előtt egy sor kétoldalú találkozóra került sor Los Cabosban. Tárgyalt egymással többek között Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Találkozójukon számos kérdésben egyetértettek a szíriai válság rendezését illetően. Obama Oroszország segítségét kérte a szíriai válság megoldásához, és osztotta vele azt a nézetet, hogy politikai folyamatot kell elindítani a polgárháború megelőzése érdekében, s a szíriai népnek független és demokratikus módon kell tudnia megválasztania a jövőjét. Obama és Putyin közös közleményben szólította fel Iránt, hogy teljes mértékben tegyen eleget a kötelezettségeinek, és „bizonyítsa be nukleáris programja békés jellegét”. Az európai rakétapajzsot illetően a két elnök a megoldások további keresésében állapodott meg.
A csúcsértekezlet előtt elhangzott politikusi nyilatkozatokban nagy hangsúlyt kapott az előző napon megtartott megismételt görögországi parlamenti választás. Az államvezetők azt az elvárást fogalmazták meg, hogy az Európa-párti erők mihamarabb alakítsanak kormányt.
