Megjelent a Várad kulturális folyóirat júliusi száma

A szépirodalmi rovatot négy költő és egy prózaíró nyitja. Csontos Márta három verse a veszteség és a belső feszültségek nyelvét keresi. Berki Ádám képzőművészeti ihletésű versei Munkácsy és Csontváry motívumait forgatják újra tömör, kemény nyelven. Czilli Aranka az öregedés és a búcsúzás témáit járja körül két versében. László György Balladát kísértő című költeménye az álom és ébrenlét határán mozog. Szilágyi Ferenc Hubart két verse a történelmi emlékezetet és a jelenkor félelmeit szólaltatja meg. Andreea Tănăsescu A hattyú hívása című regényének részlete a catalaunumi csata utáni pillanatokból indul, s egy hun harcos, Galaad történetén keresztül vezet a Meluzina-mondakör felé.

Az esszé rovatban Boga Júlia A gondolat én-keresése címmel a gondolkodás és az identitás viszonyát vizsgálja filozófiai igénnyel. Bíró Éva Bazsarózsa és pianínó című írása egy hétköznapi találkozásból bontja ki a generációk közötti kapcsolódás témáját.

Két tanulmány is szerepel a számban. Fleisz János a nagyváradi tudományos élet 1940–1944 közötti időszakát tekinti át, Horváth Jenő és Bíró József munkásságát is bemutatva. Imre Zoltán Zarándokok, királyok, költők című sorozatának harmadik része a reneszánsz kori Várad humanista kultúráját, Vitéz János és Janus Pannonius szerepét mutatja be.

A kritikai és kulturális rovatban Fried Noémi Lujza Visky András Illegalisták című regényét recenzeálja, Lencar Péter Joachim Trier új filmjét, az Érzelmi értéket elemzi. Kerekes István fényképes krónikája egy csíki húsvéti élményt idéz fel, a Tárlat rovat a Posticumban bemutatott Női narratívák című kiállítást mutatja be négy alkotó, B. Nagy Gabriella, Csorján Melitta, Jankó-Szép Noémi és Makláry Teréz munkáin keresztül. (A Várad júliusi számát az ő lenyűgöző képzőművészeti munkáik illusztrálják.) Szombati-Gille Tamás indiai útinaplójának második része a Himalája felé vezető útról.