Még évekbe telik, amíg elér az autópálya a határtól Marosvásárhelyig

A Nagykereki–Bors II. autópálya-határátkelőhely megnyitása a romániai nagyvárosok közül csak a határ mellett fekvő Nagyváradot teszi elérhetővé gyorsforgalmi úton. Legalább öt évet kell még várni, míg Nagyvárad és Marosvásárhely között is megépül az autópálya, a Marosvásárhely – Brassó szakasz megépítése pedig egyelőre nem szerepel a tervekben.

A múlt pénteki határnyitáskor Lucian Bode közlekedési miniszter felidézte: a román és a magyar kormány képviselői 2011. július 5-én írták alá a megállapodást a magyarországi M4-es és a romániai A3-as észak-erdélyi autópálya összekapcsolásáról. A miniszter hozzátette: a román fél időben teljesítette kötelezettségeit.

A határátkelőhelytől azonban egyelőre csak 5,3 kilométert lehet autópályán haladni Erdély belseje felé. A rövid szakasz Bihar település mellett csatlakozik a Nagyvárad – Szatmárnémeti országútba. A csomóponthoz érkező, Kolozsvár felé tartó autósok több lehetőség közül választhatnak. A legrövidebb és leggyorsabb változat, hogy délnek kanyarodjanak, és Nagyváradon át az eddig is használt és rendkívül forgalmas E60-as európai úton haladjanak tovább a Királyhágó és Bánffyhunyad érintésével. Ha a majdani autópálya nyomvonalával párhuzamos Zilah felé vivő, 35 kilométerrel hosszabb utat választják, kisebb forgalomra, de lassúbb haladásra számíthatnak a rossz állapotban levő útburkolat miatt.

A román állam 2003-ban döntött arról, hogy megépíti a Borstól Brassóig vezető 515 kilométeres észak-erdélyi (A3-as) autópályát. A pályaépítést nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kivonta a közbeszerzési törvény hatálya alól, és versenytárgyalás nélkül bízta meg az amerikai Bechtel társaságot a feladat elvégzésével. Az észak-erdélyi pálya építése teljes fiaskónak bizonyult. 2013-ig – mikor az állam szerződést bontott a Bechtellel – csak a Kolozsvár mellett elhaladó 52 kilométeres szakaszt adták át, és további 60 kilométeren végezték el a munkálatok mintegy felét. Az aláírás pillanatában a teljes pálya értékét 2,2 milliárd euróra tervezték, ám a román államnak a tervezett munkálatok csupán 15 százalékáért 1,4 milliárd eurót kellett kifizetnie.

A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) ezt követően rövidebb szakaszokra osztotta a pályát, és ezekre keresett tervezőt és kivitelezőt. Ez a folyamat is számos kudarccal járt. A Bechtel által részben megépített 55 kilométeres Bihar – Berettyószéplak (Suplacul de Barcău) szakasz befejezésére 2015-ben megkötött szerződés nyertese, egy spanyol–román konzorcium neki sem látott a munkának, és egy év múlva a szerződés felbontását kérte. A Marosvásárhely melletti szakasz és bekötőút építési pályázatát 2015-ben elnyerő cégcsoport azt követően bontott szerződést, hogy a román hatóságok több mint egy évig nem adták át neki a munkaterületet. Azóta újabb versenytárgyalások, a kihirdetett eredmények elleni óvások és ötévi pereskedések nyomán csak 2020 májusában sikerült aláírni a szerződést egy olyan társasággal, amelyik azóta el is kezdte a munkát. A román állam időközben elérte, hogy az észak-erdélyi pálya megépítését is az EU forrásaiból finanszírozhassa.

Az A3-as pályából a pénteken átadott öt kilométeres szakasz mellett a Kolozsvár közelében elhaladó Magyarnádas – Aranyosgyéres 61 kilométeres szakasz és a Marosvásárhelyhez közel eső Radnót – Nyárádtő 14 kilométeres szakasz épült eddig meg.

A közlekedési miniszter júliusban kijelentette: a 2020-as év az észak-erdélyi autópálya éve lesz. A miniszter hozzátette: eltökélt szándéka, hogy valamennyi szakaszon elhárítsa a bürokratikus akadályokat, és kizökkentse a holtpontból a pályaépítés elakadt menetét. Lucian Bode az őszi hónapokra ígérte a Kolozsvár mellett elhaladó és Marosvásárhelyhez közelítő pályaszakaszok közötti hézagot lecsökkentő 17 kilométeres Maroskece – Radnót szakaszának átadását. Amint a sajtóban közölt légi felvételeken látszik, az említett szakaszon már az útburkolat festésén dolgozik a kivitelező. Emellett a 15,69 kilométeres Aranyosgyéres – Maroskece szakaszon és a bekötőutakkal együtt 9,2 kilométeres Nyárádtő – Marosvásárhely útvonalon folyik az útépítés.

Az infrastruktúra-fejlesztéseket monitorozó Pro Infrastructura szakmai egyesület azonban augusztus közepén arra figyelmeztetett, hogy az államhatár melletti, valamint a Kolozsvár közelében elhaladó átadott pályaszakaszok közötti 151,75 kilométeres távolságon jelenleg sehol sem folynak pályaépítési munkálatok.

A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság honlapján elérhető interaktív térkép adatai szerint az államhatár és Kolozsvár között csupán három rövidebb pályaszakasz megépítésére kötötték meg a szerződést. A 28,55 kilométeres Bihar – Bisztraterebes szakaszt román-szlovák konzorcium, a 13,55 kilométeres Berettyószéplak – Szilágynagyfalu, valamint a 12,24 kilométeres Vaskapu – Magyarzsombor szakaszt török cég építheti. A közbeeső 26,35 kilométeres Bisztraterebes – Berettyószéplak szakaszon októberig várják a pályázatokat, a 41 kilométeres Szilágynagyfalu – Vaskapu szakaszon (mely a Meszes-hegység alatti alagutat is tartalmazza) a pályáztatás előkészítése zajlik, a 30,06 kilométeres Magyarzsombor–Magyarnádas szakaszon pedig szeptember második felére ígérik a győztes pályázó megnevezését. Ha minden a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság forgatókönyve szerint halad, akkor 2025-ben lehet autópályán eljutni a Nagykereki – Bors II. határátkelőhelytől Marosvásárhelyre.