A város az Erdélyi-medencén végigfolyó Maros egy szakaszának teraszain fekszik. A népvándorlás közepe táján, a VIII–IX. században a magyar székelység letelepedése révén jött létre, hét falu összenövése folytán.
A város az Erdélyi-medencén végigfolyó Maros egy szakaszának teraszain fekszik. A népvándorlás közepe táján, a VIII–IX. században a magyar székelység letelepedése révén jött létre, hét falu összenövése folytán. Lakói az ipar és kereskedelem biztosítása érdekében vásártartási jogot nyertek, így vásáros központtá vált. A város utcáit és térhálózatát úgy alakították, hogy vásárhelyek (piacok) tartására alkalmassá vált.
Középkori írott emlékek (pápai tizedjegyzékek) Novum Forum Siculorumként (Székelyvásárhely) jegyezték a várost. Magyarul a Zekelvasarhel megnevezés első ízben 1370-ben István, a székelyek grófja által aláírt okiratban fordul elő. Mátyás király a Zekelwasarhelnek 1482-ben adott kiváltságlevelében a várost oppidumnak (mezőváros) nevezte. 1571-ben II. János király egyik örökösödési okiratában Székelyvásárhely néven jegyezték, de akkor még nem volt elkerített város. A város kétszeri feldúlása (1601 és 1602) után kezdték építeni a várat.
396 évvel ezelőtt, 1616. április 29-én, Bethlen Gábor, Erdély fejedelmének kiváltságlevele szerint (NOS GABRIEL BETHLEN, DEI GRATIA PRINCEPS TRANSYLVANIAE PARTUM REGNA) a város lakóinak iránta tanúsított hűsége és hősiessége jutalmául a várost a mezővárosok sorából a szabad királyi városok közé emeli és meghagyja a város címerét. Így tehát a város neve, Marosvásárhely ez év április 29-én 396 éves.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
