Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A szükségállapot és a veszélyhelyzet teljesen átírta a marosludasiak életét is. Elmaradtak a rendezvények, a konfirmálás és a ballagások, de kárpótlásul a felújított parknak örülhetnek a városlakók, hiszen ilyen „előkelő” zöldövezettel kevesen büszkélkedhetnek a megyében. A település rendezvénymentes életéről Kis István alpolgármesterrel beszélgettünk.
– Április 17–19-én a vajdasági Ludasra kellett volna utaznunk, a Ludasok találkozójára, ez elmaradt, de reméljük, hogy csak elhalasztották. Az elmúlt időszakban azonban sikerült átadni a regionális operatív program keretében uniós forrásból, 8 millió lejes költségvetéssel felújított ifjúsági parkot. Ezzel kapcsolatban nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk. A 2,3 hektáros park a Maros-híd mellett amfiteátrumszerűen, teraszosan van kiképezve, nagyon sok eszközzel, szép gyeppel, jó futósávokkal, elegáns adminisztrációs épülettel. A parkot a polgármesteri hivatal üzemelteti, ami nem egyszerű feladat. Csak a gyep nyírását említem, ami szakszerűséget igényel, főleg az árvízvédelmi gát felőli részen, ahol nagyon lejtős a talaj. Egy alkalmazott állandóan a park karbantartásával foglalkozik, hiszen mindent épségben meg kell őrizni legalább két évig, amíg tart a szavatosság.
– A polgármesteri hivatal előtt is dolgoznak, szépítik a környezetet. Igazán szépen alakítják a parkot.
– Most ültetik a virágokat, amelyek a városi kertészetből származnak. S ha már a központi parknál tartunk, elmondom, hogy szükséges volt átalakítani a közvilágítási rendszert is, új oszlopokat, LED-es lámpákat szereltettünk. Most egész másként néz ki a központi övezet. Igyekszünk szépen karbantartani a város zöldövezeteit, gépeket vásároltunk, hogy a közterületeket karban tudjuk tartani.
– Milyen munkálatokat kezdenek el a közeljövőben?
– Marosgezsén 9 kilométer út aszfaltozását kezdjük el, ezt kormányalapokból finanszírozzuk. Rövidesen sor kerül a Maros-híd teljes felújítására, amit az alapokkal kezdenek, majd felfele haladva a teljes hidat megerősítik, aztán az útburkolatot is kicserélik. Ez a munkálat a fejlesztési minisztérium hatáskörébe tartozik. Elkezdjük a közvilágítás teljes rehabilitációját a város területén, Andrássytelepen és Marosgezsén, ahol lámpákat, LED-es égőket szerelünk fel. Ezután minden oszlopon lesz égő. A rendszert távirányítással és érzékelőkkel fogjuk működtetni. Mindezt két év alatt uniós projekt keretében valósítjuk meg. Sajnos a Magyar Ház építésével leálltunk, reméljük, hogy a krízishelyzet után folytathatjuk a munkálatokat.
– A polgármesteri hivatal milyen óvintézkedéseket vezetett be, hogyan segített a rászorulókon a kijárási tilalom idején?
– Fertőtlenítettünk az utcákon, a tömbházak lépcsőházaiban. A szociális osztály munkatársai úgy szervezték meg a munkájukat, hogy idős embereken segítsenek. Gyógyszert váltottak ki, élelmet vásároltak, s amit lehetett, megtettek a 65 éven felüli, segítség nélküli személyekért.
A református templom szomszédságában a múlt év nyarán megkezdett nagyszabású építkezés mára már a befejezéshez közeledik. Az Erdélyi Református Egyházkerület a magyar kormány bölcsőde- és óvodaprogramja keretében támogatja a projektet. A munkálatokról és az épülethez fűződő tervekről Czirmay Csaba Levente esperest, a marosludasi református egyházközség lelkészét kérdeztük, hiszen oroszlánrészt vállalt az építkezés lebonyolításában.
– Terveink szerint a városban működő két magyar tannyelvű óvodai csoport és a bölcsőde szeptemberben az új épületben kezdi el a 2020–2021-es tanévet. A magyar kormány támogatásával megvásárolt régi épületet teljesen felújítottuk, a bölcsődének az udvar felőli részen teljesen új részt építettünk. A felújítást az érvényben levő nor-máknak megfelelően tervezték meg, az óvodai csoportoknak két nagy terem áll a rendelkezésére, ezenkívül kialakították az itteni tevékenységekhez szükséges helyiségeket, a mosdókat, az elkülönítőt, az élelmiszer tárolására előírt helyiségeket. Az épület nagyjából kész van, bent az utolsó simításoknál tartanak, most festik a falakat. Sajnos, a járvány miatt egy kicsit megkéstek a munkával. Hátravan még a területrendezés, az udvar, a játszótér kialakítása és a kerítés újjáépítése, ugyanis a mostani kerítés takarja az épületet. Az átvétel után következik a működtetéshez szükséges jóváhagyások beszerzése – fogalmazott Czirmay Csaba Levente esperes. Azt is elmondta, hogy az eredeti elképzeléshez képest az épületben nem lesznek manzárdhelyiségek, pedig úgy szerették volna kialakítani a tetőszerkezetet, hogy alkalomadtán manzárdosítani is lehessen. Ha a szükség úgy kívánja, utólag majd ezt az átalakítást is el lehet végezni.
Az óvoda és bölcsőde terveit a Multinvest készítette, a kivitelező a helyi Polizo építkezési vállalat.
Idén elmaradt a ballagás, befejezetlenül, tátongó ürességgel ért véget az iskola a nyolcadikosok és a tizenkettedikesek számára. Pedig a ballagás életre szóló esemény, olyan életérzés, ami semmivel nem pótolható.
Marosludason a helyi líceum magyar tagozatán 17 diák végzett, sokan közülük a továbbtanulást választják, egyetemre jelentkeznek. A végzős diákok osztályfőnöke Kis Tímea angol szakos tanárnő volt, az ő ötlete volt, hogy végzős diákjai szájmaszkot is kapjanak ajándékba.
Bár az osztály tanulói létszámban sokkal kevesebben vannak, mint a román tagozatosok, mégis a legjobb tanulók a magyar osztályból kerültek ki. A négy líceumi év osztályzatai alapján Suciu Tünde Renáta lett az évfolyamelső, őt Ferenczi Andrea követi. Mindez bizonyítja, hogy Marosludason magyar tannyelvű osztályban is lehet jól és eredményesen tanulni, amit különben az előző évfolyamok is igazoltak.
Az 1-es Számú Általános Iskolában 30 nyolcadikos végez, osztályfőnökük Enyedi Erika tanárnő.
Miután március 11-e óta nem járnak iskolába, csak online folyt az oktatás, a végzősök megkezdték a felkészítő órákat a járványügyi előírásoknak megfelelő szabályok szerint.
A magyar osztályok végzőseinek sok sikert az érettségi és a képességvizsgákon!
A vendéglátóipart nagyon kedvezőtlenül érintették a járvány miatti intézkedések. A teraszokat, vendéglőket, bárokat be kellett zárni. Ez történt a Pipacsos kerttel, a ludasiak kedvenc vendéglőjével és nyári kertjével is. Elmaradtak a rendezvények, a konfirmálási, ballagási asztalfoglalások, a torok, a találkozók. Molnár Ibolyát, a vendéglő tulajdonosát kérdeztük: hogyan sikerült átvészelni ezt az időszakot?
– Az első döbbenenet után próbáltuk elfogadni az elfogadhatatlant. Gondolkodtam, hogyan tovább, mit helyezzek előtérbe. Vannak olyan alkalmazottaim, akik első pillanattól velem kezdték, sokat húztunk együtt, s nem engedhetem meg, hogy elveszítsem őket. A szükségállapot bevezetésekor tizenöten kerültek kényszerszabadságra, öten maradtak, s én is lecsökkentettem a munkaóráimat. Nem lehetett tudni, hogy a kényszerszabadságosok megkapják-e a bérük 75 százalékát vagy sem, de időben megkapták. A májusi kéréseket még nem sikerült bevinni a rendszerbe, ugyanis eddig három alkalommal kellett feltölteni az igénylést, s minden alkalommal változtattak. Jó, hogy június elsejétől legalább a kerthelyiség megnyithatott, lehet vendégeket fogadni. Így az alkalmazottak nagy része visszatérhetett. Ketten továbbra is otthon maradtak, egy személy felmondott – fogalmazott Molnár Ibolya.
A hátralékokat újrafelosztva tudnák törleszteni
A karantén ideje alatt a vendéglő catering-szolgáltatása megmaradt.
– Eleinte féltek az emberek, nemigen volt igény erre a szolgáltatásra. Aztán lassan beindult, egyre nagyobb lett az igény a főtt ételre, csúcsidőben száz személynek is főztünk. Összesen öt alkalmazott dolgozott, de én is besegítettem. Kiss Artúr, a futár, nagyon sokat segített a konyhán is.
– A vendéglő és a terasz bezárása milyen anyagi kiesést jelentett a cégnek? – kérdeztük a vendéglőtulajdonost.
– Minden tartalékunkat – a cégét és a személyest is – felőröltük. Mégsem akartunk kölcsönbe bonyolódni. Az államnak nem sikerült kifizetni a február-márciusi járulékokat, ezért jelentős tartozásom gyűlt fel. Kiadtak egy törvényt, ami lehetővé teszi az adósságok újrafelosztását. A könyvelőnk azon dolgozik, hogy eszerint törlesszünk, s újrafelosztva fizessük a tartozásainkat. Ha júniusban nem kapjuk meg a halasztás lehetőségét, akkor nagyon nagy bajban leszünk, és sok vállalkozás csődbe megy. A krízishelyzet miatt le kell mondanunk a felújítás folytatásáról is. Egy megoldásunk lehet: újabb kölcsönhöz folyamodni.
Kérdésünkre – hogyan látja, a közeljövőben beindul-e a vállalkozás –, egyértelmű választ adott:
– Ugyanaz, ami volt, nem lesz. Nincs ahogy. Az emberekben ott van a félsz, beléjük rögzült a távolságtartás igénye. Emiatt otthon maradnak, megrendelik az ételt, vagy otthon főznek. Szerintem legalább két év kell ahhoz, hogy minden helyreálljon. Ez az év a túlélésről szól, semmi egyébről – mondta Molnár Ibolya.