Maros mentiek a lövészárkokban

Hogyan étkeztek, miként tisztálkodtak, illetve hogyan küzdöttek meg a betegségekkel az I. világháborúban harcoló katonák, miként teltek a mindennapok a lövészárkokban? – ezekre a kérdésekre keresnek választ a kutatók egy, a Maros Megyei Múzeum által kezdeményezett projekt keretében. 

Amint az a csütörtökön tartott sajtótájékoztatón elhangzott, a háborúnak egy másfajta megközelítésére törekednek, melynek lényege elsősorban nem a hadi eseményekre való rávilágítás, hanem a harci történések hátterében meghúzódó mindennepi emberi élet. 

A Maros mentiek a Nagy Háború lövészárkaiban elnevezésű projekt célja az első világháború Maros menti vonatkozású szellemi és tárgyi örökségének a feltárása, elemzése és népszerűsítése a történelemtudomány, régészet, néprajztudomány, antropológia és muzeológia interdiszciplináris módszereivel. A projekt megvalósítója a Maros Megyei Múzeum, fő támogatója a Román Nemzeti Kulturális Alap, társfinanszírozó a Maros Megyei Tanács – mutatott rá Dorel Marc tudományos kutató, a projekt koordinátora. 

Cél továbbá az összegyűjtött értékanyag tudományos feldolgozása, valamint egy, a 2018-as évfordulóra tervezett kiállítás keretében való közzététele. A Maros Megyei Múzeum ugyanakkor gyűjtést indít, amely során igyekeznek minél több, az első világháborúra jellemző tárgyat beszerezni: katonai kellékeket, fényképeket, leveleket, kitüntetéseket, frontnaplókat, emlékiratokat, katonaénekeket, feljegyzéseket, visszaemlékezéseket és egyéb, a harci 

eseményekhez köthető tárgyakat. Ezzel párhuzamosan igyekeznek bővíteni a múzeum digitális gyűjteményét a családok birtokában található fényképek és dokumentumok digitalizálása, valamint a háborúban részt vett sorkatonák élettörténeteinek a rögzítése által. A frontélmények és az otthon maradottak mindennapjai révén megismerhetővé válik a besorozottak családtagjainak az élete, az anyagi és emberi áldozatok, az érintettek egyéni és kollektív tapasztalatai, illetve a háborúnak a Maros megye társadalmára gyakorolt hatása. 

A sajtótájékoztatón Pánczél Szilamér régész, a múzeum munkatársa kifejtette, egy kétéves kutatási projekttel megpróbálják az első világháború főleg Maros megyére vonatkozó emlékeit feltárni, hogy majd 2018-ban egy olyan kiállítást tudjanak összeállítani, ami nemcsak a hadi eseményeket, hanem magát a háború élményét is közelebb tudja hozni a mai emberekhez: hogyan zajlott a fronton az élet, hogyan éltek katonák a lövészárkokban, mi történt a Maros menti emberekkel a háború négy éve alatt. A régészek a Maros megye területén fellelhető százéves lövészárkok feltérképezésén munkálkodnak, és ezen régészeti lelőhelyeknek szeretnének majd megfelelő védettséget biztosítani. 

Sárándi Tamás történész elmondta, a kutatásnak két fő irányvonala lesz: az elsőben azt próbálják felderíteni, hogy az első világháborúnak konkrétan milyen Maros megyére vonatkozó eseményei voltak. Milyen csapatok, milyen egységek voltak, hogyan jutottak ide a megyébe, mely frontszakaszon kik harcoltak, mely falvakban voltak elszállásolva. A szakember szerint a kutatást nehezíti, hogy az itt harcoló csapatokat nem Erdély területéről toborozták, többségük a mai Szlovákia nyugati részéről érkezett. Ebből kifolyólag a marosvásárhelyi és a kolozsvári állami levéltárak szinte semmiféle erre vonatkozó adattal nem szolgálnak, ezért a kutatást elsősorban a hadtörténeti levéltárakra kell összpontosítani, Budapesten, Bukarestben és Piteşti-en vannak erre vonatkozó anyagok, itt kutatnak majd a múzeum munkatársai. Elsősorban vizuális információkat keresnek, térképeket, fényképeket, korabeli újságcikkeket. A korabeli térképek alapján megpróbálják beazonosítani, hol húzódtak a lövészárkok. 

A kutatás során ugyanakkor megpróbálják a 2018-as centenáriumi kiállítás koncepcióját megalapozni. A projekt részeként tervezett kiállítás során nem kifejezetten Maros megyére fókuszálnak majd, hanem egy átlagos, az első világháborúban bármely fronton harcoló, bármilyen nemzetiségű katona mindennapjait szeretnék bemutatni. Azt, hogy mi történt a háború négy éve alatt, mit csináltak, amikor éppen nem harcoltak, milyen volt az élelmezésük, tisztálkodásuk, a különböző betegségekkel hogyan küzdöttek meg.