Magyaró

2020 a tervezések éve

Gáz- és szennyvízhálózat 

A Felső-Maros mentén, Szászrégentől felfele csak két Maros megyei községben – Alsóidecsen és Marosfelfaluban – van bevezetve a gáz, így Magyaró jövőjét illetően ez az egyik legfontosabb beruházás – tudtuk meg Kristóf József polgármestertől.

Az országban pár száz községet érintő hiányosság orvoslására öt szomszédos önkormányzat fogott össze – a magyarói mellett a marosvécsi, a felsőrépai, a marosoroszfalui és a dédai – tájékoztatott a második mandátuma végéhez közeledő, a helyhatósági választásokon újabb megbízatásért induló községgazda. Első lépésként elkészül egy közel százezer lejes tanulmány, a továbbiakban kormánytámogatásra látnak esélyt. A tervek szerint, miután a majdani kivitelező a fővonalat Dédabisztrával összekötötte, a pályázó községek csatlakoztatására is sor kerülhet. A munkálat jó pár évig minden bizonnyal eltart – tette hozzá a községgazda.

A „kemény dió” kategóriába tartozik a szennyvízhálózat kiépítése is. Magyarót belefoglalták a megyei mestertervbe, így – sok más községhez hasonlóan – hosszú évek óta arra vár, hogy mozduljon valami ezen a téren. Mivel időközben a gazdasági mutatók megváltoztak, a 2012-ben benyújtott előtanulmány helyett újat kell készíteni. Ezt egy bukaresti cég nyerte meg, a dokumentációnak az idei év végéig kell összeállnia. A magyarói önkormányzat tanácsi határozat alapján egyénileg is próbál pályázni a szennyvízhálózat kiépítésére, e célból be is nyújtottak egy 3,5 millió euróra vonatkozó finanszírozási kérelmet. A munkálatba a mesterterven kívül eső utcákat, mellékutcákat foglalták bele, az elkövetkezőkben erre is terv készül. 

A jövőbeli fontosabb célkitűzések között szerepel a magyarói, valamint a fickói kultúrotthon felújítása is, amit uniós forrásból valósítana meg az önkormányzat. 2020 tehát a tervezések éve – összegzett a polgármester.

Kristóf József a „fájó pontok” között említette a holtmarosi sós vizű gyógyfürdő tervét is. A sok éve tervezett beruházásra helyi alapból nincs lehetőség, mivel azonban a magánszférából mutatkozott érdeklődés a terület bérbevételére, köz-magán társulás (PPP – parteneriat public privat – projekt) révén megvalósítható lenne. Az önkormányzat a közművesítéssel járulna hozzá a létesítmény kialakításához, elvárásuk pedig az lenne, hogy a vállalkozó helyi munkaerőt alkalmazzon.

Jól halad az aszfaltprojekt 

Magyaró polgármestere elégedett az elmúlt évek megvalósításaival. Mint korábban olvasóinknak is beszámoltunk, a helyi önkormányzat az országos helyi fejlesztési program keretében 2017-ben hat és fél millió lejt nyert a községi utak aszfaltozására. A több mint hat kilométerre vonatkozó beruházás 20–25 százalékban készült el, a hatból egy kilométeren befejeződött a munkálat. Ottjártunkkor Fickón készítették elő az aszfaltozást. Ebben az idő-szakban Holtmaroson is nekifognak, és az előkészített magyarói utcákra is ráhúzzák az aszfaltréteget – tájékoztatott a polgármester, majd hozzátette: a szerződésben meg- határozott kivitelezési határidő 2021 januárja. 

Az önerőből finanszírozott munkálatok kapcsán Kristóf József örömmel számolt be a holtmarosi és a fickói székely kapuról, amelyet tavaly a falunapok alkalmával állítottak. Szintén a múlt évben fejezték be a fickói iskola teljes felújítását, ez a beruházás is helyi forrásból valósult meg.

Emellett folytatták a járdaépítést, közel 800 méter járdát hoztak létre Magyarón és Holtmaroson. 

Fogorvosi rendelőt terveznek

A tavalyi megvalósítások között szerepel a volt kollektív gazdaság irodaépületeinek felújítása is. Az épületegyüttes első részét a posta bérli, a középsőben szociális központot működtetnek – itt a családi erőszak áldozatainak biztosítanak 24, illetve 48 órás védelmet, a négy közösségi asszisztensnek irodát, a szászrégeni diakóniai szolgálatnak pedig egy raktárhelyiséget bocsátanak a rendelkezésére –, a harmadik épületrészben pedig egy fogorvosi rendelőt szeretnének kialakítani.

– Magyarón már három éve hiányzik ez a szolgáltatás, a helybéliek Szászrégenben kezeltetik a fogukat, így nagy szükség van egy korszerű rendelő kialakítására és bérbeadására – fejtette ki a polgármester.

Kristóf József arról is beszámolt, hogy a múlt évben Fickón bővítették a vízhálózatot. A település és az Idecspatak közötti völgyben hat, állattenyésztéssel foglalkozó család él, akik eddig nem voltak rácsatlakoztatva a hálózatra, így szekérrel kellett hordaniuk a vizet. A hiányosságot a helyi tanács az Aquaserv és a gazdák összefogásával oldotta meg. 

Nem lesz több áradás az Állomás utcában

A Maros Megyei Tanáccsal együttműködve a helyi önkormányzat tavaly egy húsz éve fennálló problémát is orvosolt.

Az Állomás utcától a disznajói útig húzódó megyei út a házak felé lejt, így a tavaszi esőzésekkor a környező porták víz alá kerültek. A községgazda az ügy rendezése érdekében már első mandátuma alatt többször folyamodott a megyei tanácshoz, de meghallgatásra csak 2016-ban talált.

– Ezért külön köszönettel tartozom Péter Ferenc tanácselnöknek és Márton Katalinnak, a megyei tanács útügyi igazgatósága vezetőjének. Egy 650 ezer lejes pályázat révén, pár év alatt fedett sáncok épültek a problémás útszakasz két oldalán, a munkálat tavaly fejeződött be. A lakosok minden évben homokzsákokkal készültek az áradásra, idén első alkalommal nincs erre szükség – mondta a polgármester.

Palántatenger Fickón

Szász Zoltán fickói fóliasátraiban sok ezer palánta várja a tavaszt. A marosvásárhelyi származású vállalkozó 12 éve, huszonévei elején költözött párjával, Boglárkával nagyszülei falujába, hogy muskátlik, petúniák és társaik által teremtsen maguknak jövőt. 

A fiatalok közös álmát, a virágkertészet beindítását Zoltán szülei is támogatták, anyja a növények nevelésében, víz- és gázszerelő apja ezermesterként a különféle karbantartási, fejlesztési munkálatokban segített. Látogatásunkkor Ilonával, az édesanyával is találkoztunk, aki – akárcsak fia és menye – emlékezett még arra, hogy a Népújság 2009-es indulásukról is tudósított.

– Miért éppen a virágok? – tértem vissza az akkori időszakra beszélgetésünk elején.

– Autószerelői szakon végeztem a középiskolát. Tanulmányaim befejeztével két lehetőségem volt: alkalmaztatom magam egy műhelybe, vagy a saját lábomra állok. Utóbbi mellett döntöttem. Több ismerősöm számára járhatónak bizonyult ez az út, ezért próbálkoztam én is a növénytermesztéssel – idézte fel Zoltán a kezdeteket.

A fiatalember 2005-ben Marosvásárhelyen hozta létre az első fóliát. Egy évvel később édesanyja, aki korábban varrodában dolgozott, társult a vállalkozáshoz.

– Muskátlival kezdtük, illetve pár nőnapi virággal és zöldségekkel. Mindenből egy keveset termesztettünk – vette át a szót Ilona. Aztán újra Zoltánon volt a sor:

– Az első év annyira jövedelmező volt, hogy tudtuk: ezt folytatni, fejleszteni kell. Akkoriban valóban volt minek örülni. A muskátlit például ugyanannyiért értékesítettük, mint most, a költségek viszont jóval alacsonyabbak voltak. 2008-ban vásároltuk meg a fickói házat – a rokonok, ismerősök miatt választottuk ezt a falut –, és egy év múlva be is indult a virágtermesztés. Akkor még csak két fóliasátrunk volt, ma már nyolc sátorban, 1700 négyzetméteren neveljük a növényeket – tette hozzá a vállalkozó, majd azt is elújságolta, hogy a tavaly éltek a Pro Economica Alapítvány székelyföldi pályázatcsomagja nyújtotta lehetőséggel, egy új, korszerűbb, háromrészes fóliasátorra nyújtottak be pályázatot, és sikerrel jártak. A fóliasátornak június végén kell megérkeznie.

Sok ezer cseréplakó

Az indulásra visszatekintve a házaspár az egyik legnagyobb kihívásként a sátrak téli fűtését említette.

– Hideg éjszakákon kétóránként felváltva keltünk fel a férjemmel, hogy ébren tartsuk a tüzet – mesélte Boglárka, aki végzettsége szerint óvónő. Most már korszerű, automatikus fűtésrendszerük van, így az éjszakáik is nyugodtabbak – fűzte hozzá a családfő. Zoltántól azt is megtudtuk, hogy a virágokat az ország déli részében, nagyüzletekben értékesítik, a klienskörük régóta kialakult.

– Mennyi növényt termesztenek évente? – érdeklődtünk.

– Ezt a megrendelt cserépszám alapján lehet igazán kiszámítani – vette át újra a szót a vállalkozó édesanyja. – A nagyból hét–nyolcezret, a muskátlinak valóból 20–25 ezret, az apró palánták számára 70–80 ezret szoktunk rendelni, illetve 60 ezer raklapra is szükségünk van. 

A család minden évben igyekszik újdonságokkal színesíteni a kínálatot, idén egyebek mellett az anthurium (flamingóvirág) és a különlegesebb árnyalatú büdöskék „debütálnak”.

– Az első vetéseket decemberben kezdjük. Márciusban már sok a kiültetni való palánta, az értékesítés áprilisban indul – villantott fel egy töredéknyit évi körforgásukból Boglárka. Közben hazaérkezett Zoltánék hatéves kislánya, Titanilla, aki ebben a tanévben kezdte az iskolát. Négyéves öccsével, Gergővel még látogatásunk előtt a fickói óvodában találkoztunk.

– Annak idején, több mint tíz évvel ezelőtt nagy reményekkel jöttünk ide, és úgy gondolom, sikerült megvalósítanunk a közös célt – összegzett beszélgetésünk végén a vállalkozó. Párja hozzátette: bár a növények kinyílása előtt mindig van benne egy kis stressz, a palánták gondozása már igazi kikapcsolódást jelent számára. A fóliasátrakban pihenő zöld tenger igazolta szavait.