A magyar film története

A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel, a Maros megyei MADISZ-szal, a K’Arte Kulturális Egyesülettel és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézettel közösen filmtörténeti vetítéssorozatot indított Marosvásárhelyen 120 éves a magyar film címmel. A 11 alkotásból álló sorozat a némafilmes korszakból indulva egy-egy rendező filmtörténeti korszakot meghatározó alkotását mutatja be Marosvásárhelyen is.

Március 26-án, vasárnap 19 órától a Művészeti Egyetem vetítőtermében (Köteles Sámuel utca 6.) folytatjuk a sorozatot, melynek kerében levetítjük Ráthonyi Ákos 1940-ben rendezett drámáját, a Sarajevó című filmet.

A film az 1945 előtti filmgyártás egyik kakukktojása, hisz meglepően bátran és igényesen nyúl a kor meglehetősen kényes témájához: az első világháború előtti Magyarország rendkívül sokszínű, különböző népeinek forgatagával, feszültségeinek, előítéleteinek, gyanakvásainak bemutatásával. Az első világháborúhoz kapcsolódó magyar játékfilmek nem a fronton, hanem a hátországban küzdenek a nézők figyelméért. Ezekből a filmekből keveset tudhatunk meg magáról a történelmi eseményről, ám annál többet az adott filmtörténeti korszakról. A háború a filmekben inkább csak ürügy az érzelmi bonyodalmakra vagy az emberi lélek titkainak kifürkészésére. A korszak vitathatatlanul legjobb első világháborús témájú filmje Ráthonyi Ákos Sarajevója. A téma szempontjából is erős film: a háborús helyzet érdemi módon befolyásolja a magyar vőlegénye és a házasság előtti pillanatban megismert orosz festőművész szerelme között vergődő magyar nő sorsát. Vőlegénye előtti lebukását egyenesen az okozza, hogy szép és emlékezetes eseményként írja le a trónörökös látogatását. Az ünnepség helyett ugyanis új szerelmével töltötte a napot. A háború további eseményei – bevonulások, sebesülések, hadifogság, szöktetések – mindvégig irányítják az alapvetően lélektani történetet.

A film érdekessége, hogy a filmbeli karakterek nemzetköziek, hisz Európa különböző népeit jelenítik meg, mégis mindenki magyarul beszél, és nyelvileg tökéletesen megértik egymást (a forgatókönyvíró és a rendező sem érezte szükségét annak, hogy a jobb jellemábrázolás érdekében a karakterek saját nyelvükön szólaljanak meg). A filmtörténészek tematikájában és világnézetében a Casablancához hasonlítják, és annak elődjeként emlegetik: a szerelmi háromszögben az elhagyott férfi segít a szerelmes párnak hazajutni.

A film kiemelkedő fontossága abban is rejlik, hogy nemcsak az 1940 előtti első világháborút megidéző vagy arról szóló egyik legjobb film, hanem a magyar filmtörténet egyik legjobb első világháborús filmje is. A második világháború után olyan nagy volt annak a szörnyűségnek a friss élménye és annyira messze meghaladta az emberi lelkekben hagyott traumát, hogy a filmes közegben többet nem foglalkoztak az első világháborúval.

A filmet román felirattal vetítjük. A belépés díjtalan.

Kósa András László igazgató