Magas szintű lépések a béketárgyalások előkészítésére
Ukrajnai háború
Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezésére az Európai Unió nyolc vezető országa, valamint az EU és a NATO vezetői találkoztak hétfőn Párizsban. A megbeszélés célja az volt, hogy megpróbáljanak egységesen fellépni az Ukrajnával kapcsolatos amerikai kezdeményezésekkel kapcsolatban. A francia elnöki hivatalban sürgősséggel összehívott találkozón Emmanuel Macron és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mellett részt vett António Costa, az Európai Tanács elnöke, Mark Rutte NATO-főtitkár, valamint Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia miniszterelnöke.
Európának és az Egyesült Államoknak „mindig együtt kell cselekednie”
A francia diplomácia azt követően hívta össze a találkozót, hogy a müncheni biztonságpolitikai konferencián az amerikai alelnök, J. D. Vance, Párizs értelmezése szerint, ellenséges beszédet mondott, ami a szövetségeseit illeti, akik attól tartanak, hogy kizárják őket a tárgyalási folyamatból egy olyan kérdésben, amely őket is érinti, s alapvetően kihat a transzatlanti kapcsolatokra.
„A találkozó valamennyi résztvevője felismerte, hogy a transzatlanti kapcsolat, az észak-atlanti szövetség és az Egyesült Államokkal való barátságunk új szakaszba lépett. Ezt mindannyian látjuk” – mondta hétfő este Donald Tusk újságíróknak. Szerinte a találkozó résztvevői azt is megállapították: „eljött az ideje annak, hogy Európa sokkal nagyobb önvédelmi képességgel rendelkezzen”. „Egyetértés, egyhangúság volt abban, hogy a védelmi kiadások növelésére feltétlenül szükség van, és hogy nincs helye ingerültségnek, amikor egy amerikai szövetséges azt mondja, hogy költsünk többet, legyünk erősebbek, legyünk ellenállóbbak” – mondta Tusk.
Olaf Scholz német kancellár úgy vélte, hogy Európának és az Egyesült Államoknak a kollektív biztonság érdekében „mindig együtt kell cselekednie”. A többi ország vezetőjéhez hasonlóan ő is a védelmi erőfeszítések fokozott finanszírozását szorgalmazta. A védelmi erőfeszítéseik fokozásáról szóló megállapodáson túl azonban az európaiak abban nem tudtak megállapodni, hogy küldjenek-e csapatokat Ukrajnába egy esetleges jövőbeli tűzszünet biztosítása érdekében, jóllehet a kérdés a Moszkvával folytatott tárgyalások során a Kijevnek nyújtandó „biztonsági garanciák” középpontjában áll.
Keir Starmer brit miniszterelnök a megbeszélést követően felszólította az Egyesült Államokat, hogy nyújtson „biztonsági garanciát” Ukrajnában, mert ez „az egyetlen módja” annak, hogy Oroszországot visszatartsák az ország újabb megtámadásától.
„Kész vagyok megfontolni a brit szárazföldi erők bevonását más országoké mellett, ha tartós békemegállapodás születik” – mondta a találkozót követően a brit kormányfő újságíróknak. „De szükség van az Egyesült Államok támogatására, mert az amerikai biztonsági garancia az egyetlen módja annak, hogy hatékonyan elrettentsük Oroszországot attól, hogy ismét megtámadja Ukrajnát” – tette hozzá, majd bejelentette, hogy a jövő héten Washingtonba utazik, hogy találkozzon Donald Trump elnökkel, „megvitatni, hogy mit tekintünk a tartós béke kulcsfontosságú elemeinek”. „Tervezünk egy további találkozót is európai kollégáimmal, miután visszatérek az Egyesült Államokból” – mondta, kiemelve, hogy az Egyesült Királyság vezető szerepet fog vállalni ebben a kérdésben.
A német kancellár ezzel szemben a vitát a csapatok küldéséről „rendkívül helytelennek” és „korainak” minősítette, Donald Tusk pedig egyértelművé tette, hogy Lengyelország nem fog csapatokat telepíteni Ukrajnába. Mark Rutte NATO-főtitkár úgy látta, hogy Európa „készen áll” arra, hogy „kezdeményező szerepet” vállaljon a „biztonsági garanciák” biztosításában Ukrajnának. „Európa kész és hajlandó megerősödni, kezdeményező szerepet vállalni abban, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának” – mondta Rutte, hangsúlyozva, hogy ezt a következtetést vonta le a párizsi találkozóból. „Európa kész sokkal többet befektetni a biztonságunkba” – tette hozzá a NATO-főtitkár, elismerve azonban, hogy „a részletekről még dönteni kell”.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök Párizsban úgy látta, hogy „sajnos Oroszország most egész Európát fenyegeti”. Arra a kérdésre, hogy mi jelenleg a legnagyobb fenyegetés az európai kontinensre, a dán kormányfő azt válaszolta, hogy „természetesen Oroszország és birodalmi álmai”. „Azért aggódom a nagyon gyors tűzszünet gondolata miatt, mert ez jobb lehetőséget adhat Putyinnak és Oroszországnak (...) arra, hogy újra mozgósítson és megtámadja Ukrajnát vagy egy másik európai országot” – tette hozzá, utalva arra, hogy az európaiak tartanak egy olyan tárgyalástól Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, ahol az asztalnál az európaiaknak nem jut hely.
Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia biztonságáért
Párizsban a „háborúpárti, anti-Trump, frusztrált európai vezetők” gyűltek össze, akik meg akarják akadályozni, hogy létrejöjjön a megállapodás a békéről Ukrajnában – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar kormány Facebook-oldalán hétfőn közzétett videójában. – Velük ellentétben mi támogatjuk Donald Trump törekvéseit, velük ellentétben mi támogatjuk az amerikai–orosz tárgyalásokat, velük ellentétben mi békét akarunk Ukrajnában – reagált a miniszter a párizsi csúcstalálkozóra.
Petr Pavel cseh köztársasági elnök vasárnap a közszolgálati Cseh Televízióban kijelentette, hogy Európának ott kell lennie a háború befejezéséről folytatandó tárgyalásokon. Ha Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia biztonságáért, akkor ott kell lennie az ukrajnai háború befejezéséről folytatandó tárgyalásokon – hangsúlyozta az államelnök.
Az államfő ismételten figyelmeztetett: Ukrajna esetében nem szabad megengedni az 1938-ban aláírt müncheni egyezmény forgatókönyvének megismétlését, amikor a nagyhatalmak Csehszlovákia sorsáról, feldarabolásáról annak megkérdezése nélkül döntöttek. Petr Pavel Keith Kellog, az ukrán és orosz ügyek kezelésével megbízott amerikai diplomata szavaira reagált, aki a müncheni biztonsági konferencián azt mondta: az európaiaknak nem lesz helyük az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország tárgyalásain a háború lezárásáról. A cseh elnök szerint ezeket a kijelentéseket nem kell szó szerint érteni.
„Amit mondanak (az amerikaiak), azt komolyan kell vennünk, de nem feltétlenül szó szerint” – mondta a cseh köztelevízióban Petr Pavel, aki Münchenben személyesen is tárgyalt Keith Kelloggal. „Teljesen logikus, és ez az érdeke az Egyesült Államoknak is, hogy Európa érdekei képviselve legyenek a tárgyalóasztalnál” – tette hozzá a cseh politikus.
Az Egyesült Államok követelését úgy kell értelmezni – fejtette ki Petr Pavel –, hogy a tárgyalóasztalnál nem kellene sok embernek ülnie, mert akkor nagyon nehéz lesz megegyezni. „Az olyan fontos tárgyalásokat, mint az ukrajnai háború lezárása, nem lehet elsietni. Amennyiben ilyen tárgyalásokra sor kerül, akkor további tárgyalásokkal és további konzultációkkal kell számolni” – tette hozzá a cseh politikus.
Az Egyesült Államok konzultál európai szövetségeseivel
Keith Kellogg, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója visszautasította, hogy az Egyesült Államok nem konzultálna európai szövetségeseivel az ukrajnai háború lezárásáról szóló folyamattal kapcsolatban. Michael Waltz erről vasárnap a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban beszélt. A Fehér Ház vezető tisztségviselője emlékeztetett arra, hogy Donald Trump elnök beszélt Emmanuel Macron francia államfővel, valamint küszöbön áll Keir Starmer brit miniszterelnök látogatása is Washingtonba. Arra is felhívta a figyelmet, hogy J. D. Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, Pete Hegseth védelmi miniszter, valamint Scott Bessent pénzügyminiszter és Keith Kellogg különleges elnöki megbízott a múlt héten Európában volt, ahol az Egyesült Államok szövetségeseivel találkoztak. Ugyanakkor hozzátette, hogy „végső soron Trump elnök vezetésével juthatunk el oda, hogy a háború véget érjen”.
Az Ukrajna számára rendelkezésre álló biztonsági garanciával kapcsolatban Michael Waltz azt mondta, hogy nincs jobb ilyen garancia, mint befektetési partnerségre lépni az Egyesült Államokkal, aminek nyomán az ukrán gazdaság is bővülhet, növelve az egymás között megosztható hasznot. Hozzátette azt is, hogy az amerikai emberek megérdemlik, hogy valamit visszakapjanak az Ukrajnának eddig nyújtott támogatásként befektetett összegből. A nemzetbiztonsági tanácsadó egyben rámutatott, hogy szemben az Egyesült Államokkal, az európai partnerek kölcsönként juttatták el Ukrajnának az eddigi segítség jó részét, amelyet kamattal együtt a befagyasztott orosz vagyonelemekből kapnak vissza.
Az ukrajnai konfliktus rendezését meghatározó alapvetésként Michael Waltz négy tényezőt említett. Elsőként azt, hogy a háború lezárásának tartósnak kell lennie, másodikként pedig, hogy a konfliktus nem fejezhető be a harctéren. Az alapvetésekhez sorolta azt is, hogy az amerikai segítségnyújtás formájának befektetési jellegűvé kell átalakulnia, valamint ehhez kapcsolódóan hangsúlyozta, hogy a gazdasági együttműködés elmélyítése lehet a béke fenntartásának is záloga. Hozzátette még, hogy ami az Ukrajnának adott katonai garanciákat illeti, ezeknek az európaiakra kell épülniük. Steve Witkoff, az elnök közel-keleti ügyekért felelős különleges megbízottja szintén a Fox News hírtelevíziónak vasárnap adott interjújában azt közölte, hogy Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó társaságában már vasárnap elutazik Szaúd-Arábiába, ahol az orosz fél képviselőivel tárgyal. A diplomata szintén kifejtette, hogy Ukrajna részese a tárgyalásoknak, hiszen Donald Trump elnök az ukrán államfővel telefonon egyeztetett nemrég, valamint a müncheni biztonságpolitikai konferencia keretében az amerikai kormányzat számos tagja találkozott különböző ukrajnai illetékesekkel.
Keith Kellogg, az amerikai elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottja hétfőn Brüsszelben kijelentette, senki nem fog békemegállapodást kényszeríteni Volodimir Zelenszkijre, ilyen döntést az ukrán elnök és Ukrajna népe hozhat. Keith Kellogg a NATO brüsz-szeli székházában újságíróknak nyilatkozva azt mondta: „nem észszerű”, hogy mindenki ott üljön az ukrajnai béketárgyalás asztalánál.
Közölte, meg akarja hallgatni minden fél álláspontját, majd úgy fogalmazott: „feladatunk, hogy megkönnyítsük a biztonsági garanciák nyújtását Ukrajna számára”. Kellogg arról tájékoztatott továbbá, hogy február 20-ra tervezett ukrajnai útja, melynek során találkozót tervez az ukrán elnökkel, még véglegesítés alatt áll.
Mark Rutte NATO-főtitkár – miután fogadta az amerikai elnök megbízottját – az X-en azt írta: Kellogg látogatása során konzultált a NATO-szövetségesek képviselőivel az „igazságos és tartós béke biztosítására irányuló együttműködésről” Ukrajna számára.
„Sok dolgunk van, és szorosan együtt fogunk működni annak érdekében, hogy véget vessünk a háborúnak, és mindannyiunk számára tartós biztonságot szavatoljunk” – tette hozzá bejegyzésében a NATO-főtitkár.
(MTI-hírösszefoglaló)
