Los Angeles,

az angyalok városa

Los Angeles az Amerikai Egyesült Államok második legnagyobb városa, külvárosaival együtt hatalmas területen fekszik, így tágabb értelemben mintegy tizenkilencmillió lakosnak az otthona, ami Románia teljes lakossága. Leghosszabb sugárútja majdnem száz kilométeres, de a Hollywoodon is áthaladó híres Sunset Bulevard sem panaszkodhat a maga 42 kilométerével. A soknemzetiségű és szabadelvű Kaliforniában igen erőteljes a latin hatás, ami annak tudható be, hogy jelentős spanyol nyelvű lakossággal rendelkezik, hiszen csak százhúsz kilométerre fekszik a mexikói határtól. A városban, a kormányzati intézményekben, a tömegközlekedési eszközökön kétnyelvűség van.  Eredeti neve is spanyol, hiszen alapításakor nem volt még része az angolszász Amerikának. Teljes neve El Pueblo de Nuestra Senora la Reina de Los Angeles, azaz a Mi asszonyunk, az angyalok királynőjének faluja.

Magától értetődő a kérdés, hogy hol vannak az angyalok Los Angelesben? Mivel a város a filmiparáról, a világhírű hollywoodi stúdiókról, az itt élő sztárokról, a Disneyland és az Universal City vidámparkos hangulatáról a leghíresebb, talán ott kellene keresnünk őket. Már amennyire angyalok a több férjet is elfogyasztó színésznők, a pénz uralmát megtestesítő Oscar-díjas világhírességek, az Oscar-gála helyszínén, a Dolby Theatre és a mellette levő kínai színház környékén megfordulók, a szilikon és a limuzin használói. Esetleg a több mint hatszázezres zsidó közösség ortodox hívői között kellene alaposabban szétnézni, kiváltképpen sabbath napján? Vagy az ide tömörülő pénzlovagok, a világ legdúsgazdagabb lakosai között kellene számonkérni a bearanyozott angyalfigurákat? Vagy a maguk vidámságában élő, nagy családdal megáldott szegények szívében kellene kutakodnunk? Esetleg a mindenkor angyali csodákat és szépségeket felmutató természetben, a pálmafák árnyékában, a domboldalakon vagy éppenséggel a Csendes-óceán partján élnének az angyalok? Csodálatos naplementék fényében fürdőznének a nyugati világ legnyugatibb csücskében?

Vagy mégsem olyan „angyali” a város, amint a neve mutatja, és az igen gyakori földmozgások éppen a világteremtő figyelmeztető jelzései lennének? Miközben kivételes kegy, hogy 1932 és 1984 után 2028-ban Los Angeles egyedi módon harmadszor adhat otthont a nyári olimpiai játékoknak. A párizsi nyári olimpiai játékokat követően.

Ha angyalokról van szó, akkor kalandozzunk el arra a helyszínre, amelyet az alábbiak szerint írtak le: „Az Angels Walk útvonalát jártuk be, ez egy turistáknak ajánlott program, minden jelentősebb helyet érint a belvárosban. A Spring streeten kezdődik, néhány emlékmű épülettel, ezeket kihagytuk, csak kívülről néztük meg. A piaccsarnok még zárva volt, így hamar eljutottunk a Bunker Hillhez. A dombra sikló visz fel, ami persze még nem üzemelt. Így lépcsőt másztunk, és eljutottunk a felhőkarcolók közötti szökőkutas terek hálózathoz. Nagyon sok helyen angyalokat ábrázoló embernagyságú szobrokat látni. Van amelyik előtt pad van, ez nagyon jó a fényképezéshez, van amelyik a szökőkút medencéjének közepén ül egy csónakban. Nagyon szép színesek és tetszetősek. 

Valóban az angyalok városában jártunk.”

Mivel Los Angeles mégiscsak a filmipar világközpontja, keressük az angyalokat az olyan filmekben, amelyek még a címükbe is belefoglalták őket: Angyalok háborúja, Angyalok Amerikában, Gábriel – a pokol angyala. Idemásolok a három film ismertetőjéből három részletet: „Akadnak angyalok, akik azon duzzognak, hogy Isten csak az embereknek adott lelket, nekik nem. Ezért mindjárt fel is lázadnak.” „A sztori nemcsak a betegekkel foglalkozik, hanem a 90-es évek Amerikájának homoszexuális, családi, vallási és rasszista kérdéseivel is.” „Sammel, a bukott angyal sötétségbe burkolta a Földet. Démonjaival együtt rettegésben tartják a világot, és persze senki sem mer tenni ellenük. Kivéve Gábriel arkangyalt!”

Gábor főangyal a legismertebb arkangyal, jelentése: „Isten embere”, „Isten ereje” vagy „Isten erősnek bizonyult”. Isten hírvivője, küldöttje, aki Názáretben Máriánál is megjelent, és átadta az angyali üdvözletet, megjövendölte Jézus születését. Vajon nem látogat-e el Los Angelesbe, az angyalok városába, és nem jövendöli-e meg Amerika, Európa, a világ sorsát, a modern világ által idejétmúltnak tartott kereszténység és a túlliberalizált fogyasztói társadalom kilátásait? Esetleg egy új Messiás megszületését? 

Hollywood egy városrésze Los Angelesnek, de meglehet, többek számára cseng ismerősen, mint maga az angyalok városa. Az amerikai és általa a földgolyó színészvilágának és a filmcsillagok köré csoportosuló rendezők, operatőrök, hangmérnökök, sminkelők és a filmgyártáshoz nélkülözhetetlen emberi erőforrások epicentruma. A filmipart meghatározó rendkívül elegáns Oscar-díjkiosztó gálák színhelye, ahova a tévéképernyők segítségével az átlagember is „ellátogat” évről évre, hogy a Dolby Theatre-ben sorra kerülő ceremónia részese lehessen. Mi, magyarok is többször megörvendezhettünk egy-egy elismerés láttán; évekkel ezelőtt a Saul fia és a Mindenki filmek oszkárosításán. 

Hollywood kihagyhatatlan, meglátogatása az egyik legtesthezállóbb élmény. A Los Angelesbe látogató turista számára kötelező program a Hollywood főút, kiemelten a metrómegálló környékének a meglátogatása. A divatnak hódolva nagyon sokan időt és pénzt áldoznak az Universal Studios Hollywood szórakoztatóközpontra.  Az amúgy kopár domboldalon éktelenkedő, egy jelerősítő torony aljában megbúvó és a képeslapokról ismert Hollywood felirat élőben való megtekintése már ennél sokkal bonyolultabb feladat, mivel autóval West Hollywood városrészből a Griffith csillagvizsgáló felé kell hajtani. Aki nagyon szeretné, még közelebb is merészkedhet, de a gigabetűkhöz felkapaszkodni már nem mindennapi feladat. Így vagy úgy, a felirat eszmeiségén túl az igazi élményt a csodálatos kilátás jelenti az egymást követő dombok karéjából az Egyesült Államok második legnépesebb városára, annak felhőkarcolóira.

Hollywood Highland a metrómegálló, Hollywood Boulevard a főút neve. Az utcán a látványért beöltözött Pókember és társai járkálnak, Marilyn Monroe élethű viaszfigurája pedig a közelben található Madame Tussauds múzeumnak a reklámja. Minden csillog-villog, miközben bizonyos távolságra a fekete járdalapokban ötágú piros csillagok, bennük egy-egy név és a filmes foglalkozásra utaló jel. A hollywoodi csillagösvényen (Walk of Fame) folytatott séta során a teljesség igénye nélkül és esetlegesen olvasva a neveket: Ray Dolby, Bee Gees, Anthony Hopkins, Steven Spielberg, Walt Disney, Elvis Presley, The Beatles, Sting, ezüstösen csillogó csillagot kapott Tony Curtis, Kertész Tamás is. 

A turista számára feltétlenül ajánlott ingyenesen belépni a Dolby színház előcsarnokába, ahol a hely szelleme egészen sajátos. Ráadásul nem várt élményben is része lehet egy-egy ismert színész megpillantásával. Külön szervezett program során a jegyet váltók betekinthetnek a színfalak mögé, és bemutatják nekik a kedvenc filmcsillagok mozgását az Oscar-díjazás során. A Dolby színház közvetlen szomszédságában számos néznivalót tartogat a TCL kínai színház is, aztán a környéken újabb színházak, show-műsorok, utcai zenészek, üzletek, a szórakoztatóipar mindennémű, többé-kevésbé giccses változata. Mindezek részletes bemutatására egymással versengő turisztikai cégek vállalkoztak.

Hollywoodhoz közeli városrész Beverly Hills, ahova az Atlanti-óceántól a több mint negyven kilométeres Sunset Boulevard vezet, annak a kezdeti szakasza. A negyedben minden elegáns: amerikai viszonylatban kiemelkedő műemlék épületként nyilvántartott városháza és pálmafás környéke, szép parkok, fákkal övezett fehér épületsorok. Szemmel látható és érezhető ez a bárki számára kívülről – az utcáról, megfelelő árú étteremből – hozzáférhető előkelőség és tisztaság. Amúgy jönnek is jószerivel, márcsak azért is, mert a Rodeo Drive amolyan szórakoztató utcája Beverly Hillsnek.  Miközben az utcákon feltűnően sok luxusautó cirkál, és nem is olyan messze, zöldövezettel körülvéve, áthatolhatatlan kerítéssel védve a dúsgazdagok palotái rejtőzködnek. 

Egy-egy ország, egy-egy nemzet méltán büszke művészeire, kiváló teljesítményt nyújtó tudósaira, sportolóira. Mindazokra, akiknek elismerték képességeiket, felfedezéseiket, szakértésüket. Mi, magyarok mindazokra, akik előkelő helyet foglalnak el a nemzet panteonjában. Nagyon sok magyar származású művész élte le élete jelentős részét, került a csúcsra az angyalok városában, Los Angelesben. És számos tudós, közöttük magyar származásúként a Nobel-díjas Oláh György (1927–2017), aki az Egyesült Államokban kapta meg az érvényesüléshez szükséges lehetőséget.  Bár amerikai tudóssá vált, szülőföldjét nem felejtette el, így vallott kettős kötődéséről: „Családommal együtt új hazára leltem, s miközben büszke vagyok rá, hogy magyar vagyok, amerikai lettem. Magyar származású amerikai vagyok, ahogy itt mondják, két világból legjobb az enyém”.