Livermorium és flerovium
Közel egy évvel azután, hogy csatlakoztak a periódusos rendszer elemeihez, a kémikusok nemzetközi szervezete, az IUPAC hivatalosan is jóváhagyta két új transzurán elem, a 116-os rendszámú livermorium (Lv) és a 114-es flerovium (Fl) nevét.
Közel egy évvel azután, hogy csatlakoztak a periódusos rendszer elemeihez, a kémikusok nemzetközi szervezete, az IUPAC hivatalosan is jóváhagyta két új transzurán elem, a 116-os rendszámú livermorium (Lv) és a 114-es flerovium (Fl) nevét.
A radioaktív és csupán a másodperc töredékéig létező elemek közül a livermorium az 1952 óta működő kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumról kapta nevét, míg a flerovium Georgij Nyikolajevics Flerovról (1913-1990), aki a dubnai Flerov Laboratórium (FLNR) megalapítója volt.
A 114-es és 116-os rendszámú új elemekkel júniusban bővült hivatalosan a periódusos rendszer a kémikusok és a fizikusok nemzetközi szervezeteinek (IUPAC és IUPAP) három éven át tartó felülvizsgálati eljárása után. A szupernehéz, 114-es és 116-os rendszámú elemeknek ekkor még csak egyezményes, sorszám alapján képzett nevük volt, ununquadium és ununhexium a rendszerbeli sorszámuk – latinul egy-egy-négy és egy-egy-hat – alapján. A javasolt neveket tavaly decemberben tették közzé, öt hónapig lehetett nyilvánosan megjegyzéseket fűzni hozzájuk, mielőtt a hivatalos „névadó” eljárás lezárult, és az új nevek felváltották a periódusos rendszerben a korábbi, sorszám alapján adott latin megnevezést.
A szervezetek csak akkor fogadnak el igazoltnak egy bejelentést, ha az új elem létrehozói a teljes bomlási sort igazolni tudják, illetve azt másik gyorsítóban is meg tudják ismételni. Erre alkalmas intézet azonban a világon csak néhány található, közöttük van a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (Kalifornia, Egyesült Államok) és az Egyesített Atomkutató Intézet (Dubna, Oroszország) is, melyeknek tudósai együttműködésben hozták létre a két transzurán, szupernehéz elemet még 2004-ben és 2006-ban.
A transzurán (uránon túli) elemek természetes körülmények között magfúzióval a csillagok belsejében születnek. Földi körülmények között két nehézion atommagjának ütköztetésével tudják létrehozni a szupernehéz elemeket, ám nehéz detektálni őket, mert kevés keletkezik belőlük, és gyorsan szétesnek kisebb atomokra.
Hagyományosan a felfedezők kapják meg a jogot az elemek végleges elnevezésére. A 110-es rendszámú elemet például a darmstadti (Németország) Nehézionkutató Intézet kutatói városuk után darmstadtium (Ds) névre keresztelték. A 112-es – mindeddig legnagyobb rendszámú – elem pedig Nikolausz Kopernikusz tiszteletére a copernicium (Cn) elnevezést kapta 2010-ben a német, finn, orosz és szlovák kutatóktól, akik létrehozták.
