A „Mentsétek meg a gyermekeket Románia” szervezet üzenete a szakminisztériumnál remélhetőleg meghallgatásra talál, hiszen a civil szervezet által készített felmérés azt mutatja, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt, 60 napig tartó szükségállapot idején a hátrányos helyzetű családokban nevelkedő gyermekek jelentős része kimaradt az online oktatásból, illetve csak kismértékben tudott részt venni benne.
A felmérés szerint ugyanakkor a hátrányos helyzetű családokban nehezen tudták biztosítani az élelmet a gyermekeknek az elmúlt két hónap alatt, a gyermekek 23 százalékának pedig a szükséges gyógyszereket sem tudták megvásárolni. A „Mentsétek meg a gyerme-keket” szerint a tej és kifli programból, az iskolabuszok működtetésére szánt költségkeretből megmaradt összegekből a hátrányos helyzetű családoknak kellene élelmiszert, orvosságot juttatni.
A távoktatással az a gond, hogy – a felmérés adatait tekintve – az iskoláskorúak 40 százaléka, vagyis mintegy 400 ezer gyermek kimaradt az online oktatásból. A nehéz helyzetben levő családok több mint felében legalább egy családtagot szakmai szempontból negatívan érintett a 60 napig tartó rendkívüli állapot, 27 százalékuk alkalmi munkát sem talált, közel 20 százalékuk kényszerszabadságon van, 7 százalékuk munkanélküli lett. A családok egyharmada nem tudta beszerezni az alapszükségleti cikkeket, 23 százalékuk a gyógyszereket és 15 százalékuk nem tudott eljutni az orvoshoz.
A szóban forgó gyermekek kimaradását az oktatási folyamatból a civil szervezet a kormány számlájára írja. Konkrétan: hiányoznak azok az oktatási programok, stratégiák, amelyek lehetővé tennék, hogy azok a hátrányos helyzetű gyermekek is tanulhassanak, akik nem rendelkeznek internet-hozzáféréssel, illetve a távoktatás lebonyolításához szükséges technológiával, készülékekkel (számítógép, táblagép stb.). Esetükben a szülők sem tudják megfelelően segíteni a gyermekeket a tanulásban, akik még jobban lemaradnak a tananyaggal. A „Mentsétek meg a gyermekeket” szervezet szerint a kormánynak és a hatóságoknak lehetővé kellene tenniük, hogy a nyár folyamán a távoktatásból kimaradt gyermekek bepótolják a tananyagot. Persze, ehhez elengedhetetlen, hogy a járványhelyzetet figyelembe véve, olyan helyiségeket készítsenek elő, ahol kis csoportos foglalkozásokkal tudnák pótolni az ismereteket, ugyanakkor pedagógusokra is szükség van, akik tanítsanak. Mindez nem jelenti azt, hogy a probléma megoldódott, hiszen – amint már hangoztatták – ha ősszel újabb fertőzéshullám lesz, ismét távoktatásra kényszerülnek a diákok, pedagógusok. Őszig tehát el kellene jutni oda, hogy megteremtsék a távoktatás technikai és szakmai feltételeit, ellenkező esetben a hátrányos helyzetű családokban élők gyermekek még inkább „leszakadnak”, és a társadalom peremére sodródnak.
