Lépések az Emberi Jogok Európai Bírósága felé
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye által megszabott eljárási szabályok több általános jellegű rendelkezést tartalmaznak az Emberi Jogok Európai Bíróságának kérvénnyel való megkeresésével kapcsolatosan és azok elbírálására nézve is.
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye által megszabott eljárási szabályok több általános jellegű rendelkezést tartalmaznak az Emberi Jogok Európai Bíróságának kérvénnyel való megkeresésével kapcsolatosan és azok elbírálására nézve is.
Bármely egyén, aki arra hivatkozik, hogy az egyezménybe foglalt jogok megsértésének az áldozata, közvetlenül a strasbourgi székhelyű bírósághoz fordulhat kérelmével, azt állítva, hogy a szerződő államok egyike megsértette az egyezményben foglalt valamely jogot. A kérelmezőknek szóló útmutató és a kérelmezői űrlap a bíróság hivatalától igényelhető, ugyanakkor megtalálható annak internetes oldalán.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság eljárása kontradiktórius (érveléses és ellenérveléses) jellegű és nyilvános (hacsak a Kamara/Nagykamara, valamilyen különleges körülményre tekintettel másként nem határoz). A felek által a bíróság hivatalához benyújtott beadványok és egyéb iratok a nyilvánosság számára elvben hozzáférhetők.
Az egyéni kérelmezők kérelmüket saját maguk is benyújthatják. A jogi képviselet ezzel együtt ajánlott. Ellenben abban az esetben, ha a kérelemről a bíróság értesíti a szerződő állam kormányát is, a jogi képviselet főszabályként kötelező. Az Európa Tanács a megfelelő anyagiakkal nem rendelkező kérelmezők részére bevezette jogsegélyrendszerét.
Annak ellenére, hogy a bíróság hivatalos nyelve az angol és a francia, a kérelmek bármely olyan nyelven benyújthatók, amely a szerződő államok valamelyikében hivatalos nyelv (tehát akár magyarul vagy románul is). Ha a kérelmet elfogadhatónak nyilvánították, a továbbiakban a bíróság hivatalos nyelveinek valamelyikét kell használni, hacsak a Kamara/Nagykamara elnöke nem engedélyezi a kérelem eredeti nyelvének további használatát.
Minden egyéni kérelem felkerül valamelyik szekció ügylistájára, majd a szekcióelnök előadó bírát nevez ki az ügyben.
Szabály szerint az előadó bíró az ügy előzetes vizsgálatát követően dönt arról, hogy azt a háromtagú bizottság vagy valamelyik kamara elé utalja-e.
A bizottságok egyhangú határozattal elfogadhatatlannak nyilváníthatják vagy törölhetik az ügylistáról azokat a kérelmeket, amelyek esetében ez további vizsgálat nélkül megtehető.
A kamarák vizsgálják meg az államközi kérelmeket, az előadó bíró által közvetlenül eléjük utalt ügyeket, valamint azokat a kérelmeket, amelyeket a háromtagú bizottság nem nyilvánított elfogadhatatlannak. A kamarák az ügy elfogadhatóságáról és érdeméről is határoznak, általában külön határozatban, vagy – ha ez indokolt lenne – egyidejűleg.
Az eljárás első szakasza általában írásban zajlik. A kamara azonban tárgyalás tartásáról is határozhat. Ilyen esetekben a tárgyaláson rendszerint az ügy érdemét érintő kérdéseket is vizsgálják.
A kamara az elfogadhatóság kérdésében szavazattöbbséggel határoz. A határozatot indokolással kell ellátni és nyilvánosságra kell hozni.
Elfogadhatónak nyilvánított kérelmek esetében a kamara felhívhatja a feleket, hogy csatolják esetleges további bizonyítékaikat, illetve írásos észrevételeiket. Ha az elfogadhatóság körében nem került sor tárgyalásra, a kamara úgy is határozhat, hogy az ügyet érdemben tárgyalja.
Az igazságszolgáltatás célszerűségéhez fűződő érdeket figyelembe véve a kamara elnöke indítványozhatja, ill. engedélyezheti az eljárásban félként részt nem vevő bármely szerződő államnak, továbbá a kérelmezőtől különböző bármely érintett személynek, hogy tegyen írásos észrevételeket, valamint – kivételes körülmények fennállása esetén – képviseltesse magát a szóbeli tárgyaláson.
Az ügy érdemére vonatkozó eljárás tartama alatt a felek a bíróság hivatala vezetőjének közreműködésével tárgyalásokba bocsátkozhatnak avégett, hogy az ügy békés megegyezéssel lezárható legyen. Ezen tárgyalások bizalmas jellegűek.
A kamarák szavazattöbbséggel hozzák meg ítéletüket. Az ügy megvitatásában részt vevő bírák bármelyike jogosult egyetértő vagy eltérő értelmű különvéleményt fűzni az ítélethez, illetve csatolni arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy azzal nem ért egyet.
Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
