2024. july 1., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A lélek G pontjai

Kitakarózni, vetkőzni jöttek péntek délután a G-be, de úgy, hogy közben mindvégig rajtuk maradt minden ruhadarab.

Kitakarózni, vetkőzni jöttek péntek délután a G-be, de úgy, hogy közben mindvégig rajtuk maradt minden ruhadarab. Forgács Zsuzsa Bruria írónő, – a nőiség irodalmának létjogosultságot szerző – Kitakart Psyché antológiasorozat „anyaszerkesztője,” illetve a sorozat két szerzője, Bárdos Deák Ágnes és Karafiáth Orsolya a meztelen női lélek színeiből, dallamából, verssé, prózává rajzolódó pontrendszeréből villantott fel néhányat bemutatkozásuk szűk – vagy legalábbis annak tűnő – két órájában. A marosvásárhelyi közönségtalálkozót egy nagysikerű kolozsvári fellépés előzte meg.

– Öt percet várunk, és utána megkérdezzük – döntötte el az együttlét első negyedórájában, teakortyolgatás közben a sorozat ötletgazdája, nemsokára pedig kiderült, a kávézóban összegyűlt társaság inkább a beszélgetés után, mint előtt hallgatná, nézné végig a trió kedvenc zenéiből készült, főleg underground dallamokat fekete-fehér filmkockákkal illusztráló összeállítást. Így kezdetét is vette a művészi kitárulkozás.

– Hatkötetesre terveztem ezt a sorozatot, az Éjszakai állatkert (Antológia a női szexualitásról), a Szomjas oázis (Antológia a női testről), A szív kutyája (Lányok és apák antológiája), illetve a Dzsungel a szívben (Lányok és anyák antológiája) című kötetek után még két kötetnek kell megjelennie. Eddig összesen 70 szerző szerepel a sorozatban, a két utolsó kötet megjelenésével számuk remélhetőleg százra nő – mondta Forgács Zsuzsa, aki a továbbiakban azt is megjegyezte, úgy érzi itt magát, mint Magyarországon, és – Bárdos Deák Ágnestől eltérően – nem kételkedik abban, hogy az erdélyiek ismerik és olvassák a népszerű anyaországi alkotókat, akik a sorozat köteteiben is felbukkannak.

– Miért fontos, hogy legyenek női könyvek? Korábban olyan arányban – 8 százalékban a 92-höz – vettek részt a nők az irodalomban, mint a parlamentben. Az Élet és Irodalomban közlő szerzők 6-8 százaléka volt nő, most már 50-50 százalékban képviseltetnek itt a férfi és női alkotók. Múlt évben a Magvető által kiadott Körképben első alkalommal szerepelt 11 férfi és 11 nő. Azt hiszem, ez a mi kis forradalmunknak az eredménye – jegyezte meg az „anyaszerkesztő,” majd így folytatta: – Fontos, hogy a szerkesztők írásra biztassák a nőket, fontos, hogy a női látásmód is megmutatkozzon az irodalomban. A sorozat alkotóinak kiválasztásában lényeges szempont volt az, hogy 20 évestől 80 évesig minden korosztály megszólaljon, illetve az is, hogy a magyarországiak mellett határon túli szerzők, erdélyiek, ukrajnaiak is helyet kapjanak. Az első kötetben a kísérleti, kortárs, a másodikban a tradicionális, a harmadikban az idősebb nemzedék, a negyedik kötetben a „vadállatok,” színésznők, énekesnők, női rendezők, képzőművésznők szólalnak meg. A sorozat harmadik és negyedik kötetében három álneves férfiszerző is jelen van, kilétüket majd a két utolsó kötet megjelentetése után áruljuk el – ígérte Forgács Zsuzsa. A továbbiakban Bárdos Deák Ágnes előadóművész, író, az egykori Kontroll Csoport, illetve az Ági és a Fiúk zenekar tagja egy filmrészlettel és egy rövidprózával mutatta meg magát a publikumnak.

„Utam végigfutott számos férfitesten…” –írja a – sokak ki nem mondott érzéseinek, gondolatainak érvényességet adó –, saját és mások testével való viszonyáról nyíltan valló írónő Egy férfi című alkotásában.

Karafiáth Orsolya – a poén kedvéért – éppen azt az alkotását olvasta fel, amelyet a sorozat szerkesztője kihagyott, és amelyet legkomorabb lírai megnyilvánulásai között tart számon … „reggel anya nem készít szendvicset/ nem mondja meg melyik ruhám vegyem/ülök az ágycsücsökban pislogok/a reggelben se lesz nagyobb helyem.” (Tükör »Anya ágya«). A bemutatkozás zárómozzanatában a házimunka pirosselymes Batman-asszonyaként, pisztolyos csábítóként, kályhán melegített, repülni készülő örök menyasszonyként, illetve más, nőkhöz kapcsolódó előítéletet, elvárást sokkolva kifigurázó pózban láthattuk Orsit a vetítővásznon. A felvételeket Forgács Zsuzsával „két szólamban”, két teljesen ellentétes látószögből értelmezték, interakciójuk így vált egyszerre elgondolkoztatóvá és szórakoztatóvá. Ezt megelőzően az is kiderült, miként vett példát Hasfelmetsző Jacktől az „anya-szerkesztő”, legalábbis néhány, szerzőjét írásra intő, fenyegető levél erejéig. Nemsokára aztán a beszélgetést megelőző dallamok és képek vették át a szavak helyét. Aki teljes élményre vágyott, még maradt.

 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató