Lélek és test rejtett dimenziói

Konferencia a betegségek pszichoszociális hátteréről

A marosvásárhelyi Szent Balázs Alapítvány küldetésének megfelelően 500 körüli fiatal és idősebb résztvevővel az utóbbi évek egyik legnépesebb és legsikeresebb konferenciáját tartotta az elmúlt hét végén (február 16-18. között) a Kultúrpalotában, illetve a Studium közösségi központban. 

A betegségek lelki-szociális hátteréről szóló szakspecifikus előadások, panelbeszélgetések és műhelymunkák során azt vizsgálták, hogy a lelki traumáknak, sérüléseknek, a káros distressznek milyen szerepe van bizonyos betegségek kialakulásában az orvostudomány számos területén, így például az onkológiai, kardiológiai, pszichiátriai, ideggyógyászati, gyermekgyógyászati, hematológiai, immunológiai és más szakágakban. 

A téma úgy pattant ki, hogy az utóbbi időben nagy az igény a pszichoszomatizáció iránt, ami időnként túlzottnak tűnik, a szervezők ezért gondoltak egy összetettebb, minden irányból történő megközelítésre – tudtuk meg dr. Szabó Mónika belgyógyász és diabetológus főorvostól, a Szent Balázs Alapítvány elnökétől. 

A rendezvény fő támogatója, Magyarország Miniszterelnökségének nemzetpolitikáért felelős államtitkársága nevében dr. Szilágyi Péter helyettes államtitkár köszöntötte a konferenciát, a tapasztalatcsere és a kapcsolatépítés, a Kárpát-medencei tudományos élet erősítését, a közös szakemberképzés fontosságát hangsúlyozva. Dr. Vass Levente, a szervezők fő partnere, a Studium–Prospero Alapítvány ügyvezető elnöke kiemelte a tanácskozás témájának fontosságát, azt, hogy a beteg és orvos közötti bizalmi kapcsolat kialakulása nélkül nehéz gyógyítani és meggyógyulni, majd méltatta a szervező alapítvány látványos fejlődését, továbbá a kapcsolatépítés fontosságát és a diákszövetségnek a szervezésben nyújtott segítséget. 

A témaválasztáshoz gratulált Czink Gergő, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnöke, majd dr. Szabó Mónika főorvos hivatalosan is megnyitotta a konferenciát. 

Beszédében példaként említette, hogy egysíkú megközelítésben a hengert körnek vagy téglalapnak látjuk, de semmiképpen nem annak, ami valójában. 

– Emberi létünk múltjával és jelenével, egészségével és betegségével, örömeivel és bánataival, kulturális meghatározottságával és egyéni sajátosságaival egy bonyolult szövet, egy többdimenziós valóság. Ezt egysíkúan nézni azt jelenti, hogy igazából nem látjuk a lényeget.

A konferencia célja az, hogy az egysíkú szemléletmódról egy többdimenziós megközelítésre fordítsa a tekintetünket. Szó lesz a lélek, a psziché, a kultúra, a szociális környezet betegséget alakító hatásáról, illetve ezek kölcsönös determináltságáról. A témát körbejárva nem az összes lehetséges kölcsönhatás kimerítése a célunk, hanem érzékenyíteni, gondolkodásra, szemléletváltásra szeretnénk ösztönözni a jelenlévőket azért, hogy a beteg embert, a betegséget több szempontból tudják látni ezentúl. 

Elmondta továbbá, hogy az alapítvány hagyományos multidiszciplináris konferenciái között ez a hetedik, reményei szerint azt jelzi, hogy a korábbiak olyan mértékben voltak hiánypótlók, hogy sokan kihagyhatatlannak érezték az idein való részvételt. Elhangzott, hogy a rendezvény igazi csapatmunka eredménye, nem jöhetett volna létre a Szent Balázs Alapítvány kuratóriuma mellett a fiatal, lelkes szakavatott csapat munkája, a támogatók hozzájárulása nélkül. Köszönetet mondott a diákszövetségnek a szervezésben nyújtott segítségért, az önkormányzatnak a helyszínért, a MOGYTTE-nek az akkreditáció biztosításáért, a támogatóknak az anyagi hozzájárulásért. Köszönetet mondott továbbá az előadóknak határon túlról és itthonról, és mindazoknak, akik az irodalmi, művészeti program alkotói, szereplői voltak. Majd felkérte Jakabos Barnabás jezsuita atyát, hogy gondolataival és a közösen elmondott imával vezesse be az előadások sorozatát. 

A kezdő nap első előadója, prof dr. Purebl György pszichiáter, pszichoterapeuta szakorvos, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója, a Pszichoterápiás Tanács Szövetség elnöke előadásában a hétköznapi orvoslásban használható, időtakarékos, alacsony intenzitású pszichológiai intervenciókat (LIPI) mutatta be. Ezekről könyvei is megjelentek, és minden helyzetben könnyen alkalmazhatók a páciens testi betegségét kísérő mentális zavarok felmérésére. 

A stresszreakció (az általános adaptációs szindróma) fázisait és a testi-lelki egészségre gyakorolt rövid, illetve hosszú távú hatásait mutatta be a Selye-féle stresszelmélet alapján dr. Mogyorósy Révész Zsuzsanna budapesti pszichoterapeuta és egyetemi oktató. Előadásában felvázolta, hogy milyen tényezők befolyásolják a stresszel való megküzdést az egyén, a család, a tágabb közösség szintjén. Kitért arra is, hogy a megküzdés egyénre jellemző tartós mintázatai (küzdelem, menekülés, lefagyás) hogyan kapcsolódnak egészségi problémákhoz, pszichoszomatikus tünetekhez. Előadásában elhangzott, hogy jóllétünk, egészségünk szempontjából mennyire fontos a saját testünkkel való „párbeszéd” és az érzelemszabályozás. 

Prof. dr. Szilágyi Tibor, a MOGYTTE Élettani Tanszékének egyetemi tanára előadásában szólt arról, hogy – bár manapság általánosan elfogadott tény – az orvosképzésben kevés szó esik arról, hogy a testi egészség és a pszichológiai tényezők között bonyolult, kétirányú kapcsolat van. Az érzelmi állapotok és a stressz a vegetatív idegrendszer révén, valamint a neuroendokrin és immunszabályozási útvonalakon keresztül hat a szervezetre. Bemutatta, hogy a krónikus stressz hatására végbemenő változások növelik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának a kockázatát. A tartós stressz felboríthatja az immunrendszer egyensúlyát, és hozzájárulhat az autoimmun betegségek kialakulásához, vagy súlyosbítja a szervezetben meglévő gyulladásos állapotokat. 

Dr. Szendi István pszichiáter, a Szegedi Tudományegyetem kiskunhalasi oktatókórháza pszichiátriai részlegének kutató osztályvezető főorvosa az agyi működés és a test egymásba ágyazottságának fontosságáról beszélt. Előadásában hallhattunk a metabolikus diszfunkciók (inzulinrezisztencia, immun- és gyulladásos folyamatok) mentális egészségre gyakorolt hatásairól és a hatékony beavatkozás lehetőségeiről is. 

Dr. Bálint Ágnes marosvásárhelyi családorvos beszámolt arról, hogy a George Engel által bevezetett bio-pszicho-szociális szemlélet lehetővé tette a lelkiállapot, a szorongás, stressz, a gazdasági tényezők, valamint a szociális háló egészségre és betegségre gyakorolt hatásának felismerését. Figyelembe véve, hogy a lelki, társadalmi és viselkedési dimenzió bármilyen betegségben szerepet játszik, minden kóros elváltozás pszichoszomatikusnak tekinthető – derült ki az előadásból. Bálint doktornő beszámolt a covid-19-világjárvány után megtartott két európai pszichoszomatikus konferencián bemutatott legújabb eredményekről, amelyekből néhány hasznos lehet a praktizáló orvosok számára is. 

Dr. doc. Horváth Emőke patológus főorvos színes, érdekes előadása kórtörténeti értékű festményeket mutatott be a betegségek és az emberi szenvedés művészi megjelenítéséről, amelyek az alkotók megfigyelőképességének már-már diagnosztikai értékéről tanúskodnak. A különböző kórképek, valamint a fájdalom realisztikus vagy groteszk ábrázolása a középkori festészetben teljesedett ki, majd impresszionista és posztimpresszionista remekműveken figyelhető meg. 

A konferencia első napjának változatos tudományos programját B. Fülöp Erzsébet színművésznő, egyetemi docens, a Tompa Miklós Társulat tagjának fellépése követte, aki az ismert mexikói festőművésznő, Frida Kahlo naplóbejegyzéseiből állított össze és adott elő egy részletet megható átéléssel. 

Dr. Lohinszky Júlia, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájának főorvosa előadásában a rosszindulatú daganatos betegségek számának növekedésére hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a fel nem dolgozott traumák miatt elkezdett önismereti munka, a felismerés, hogy a stresszhelyzeteknek szerepe lehet a megbetegedésben, segítséget nyújt a megküzdésben, és jobb esélyt jelent a túlélésre. 

Dr. Schwab Richárd belgyógyász, gasztroenterológus, a budapesti MiND Klinika alapítója és vezetője, valamint dr. Oczella Péter, a Mind Brain Cut Center pszichiátere közös előadásukban az irritábilis bélszindróma kialakulását és lefolyását vizsgálták a két szakterület megközelítésében. Számos gasztroenterológiai betegség ellátása során kiemelt figyelmet javasolnak a pszichiátriai kórképek szűrésére, azoknak pszichiáter szakorvos által történő diagnosztizálására és a két szakterület összehangolására. 

Dr. doc. Szatmári Szabolcs neurológus, a MOGYTTE előadótanára a neurológiai betegellátás során gyakran előforduló funkcionális tünetek kihívásai kapcsán a megfelelő kommunikáció és az empátia fontosságát hangsúlyozta a helyes kórismézés és a gyógyulás érdekében. 

Dr. Fabó Dániel neurológus, a magyarországi Országos Idegsebészeti Intézet epilepsziarészlegének vezetője előadásában a ritka, pszichogén, de nem epilepsziás rohamok bemutatásával azok jelentős egészségügyi és gazdasági terheire mutatott rá. 

Dr. Borka-Balás Réka, a Marosvásárhelyi Gyermekgyógyászati Klinika főorvosa, a MOGYTTE egyetemi adjunktusa előadásában rávilágított arra, hogy a gyermekeknél gyakori, de szervi ok nélküli fájdalmak hátterében pszichoszomatikus zavarok állhatnak. 

Dr. Bara Noémi allergológus főorvos a Romániai Herediter Angioödéma Központ koordinátora előadásában bemutatta az allergiát mint az immunrendszer túlreakcióját, amely az egészséges szervezetekben nem vált ki választ, továbbá, hogy a betegség a fejlett országokban egyre elterjedtebb. 

Péntek este Bíró Zsuzsanna megható hárfakoncertje oldotta a hangulatot, a Kultúrpalota előcsarnokában Gyarmati János kiállítását tekinthették meg az érdeklődők. 

Drd. Becsky Borbála családterapeuta, klinikai főpszichológus, akinek címeit és tanulmányait hosszú lenne felsorolni, a családterápiáról szóló tartalmas előadásában hangsúlyozta, hogy a neurózisok jelentős mértékben pszichogén eredetű betegségek, a családterápia pedig olyan pszichoterápiás módszer, amely az egész családot tekinti a kezelés tárgyának, nem csupán a tünethordozó egyént.

Drd. Pál Jakab Orsolya, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Vallás, Kultúra, Társadalom Doktori Iskolájának hallgatója beszámolt kutatásainak céljáról: rávilágítani a kórházi lelkigondozásban rejlő lehetőségekre és a kórházi lelkigondozók szerepvállalására a beteg gyógyulását segítő interdiszciplináris csapatban. 

A konferencia előadásainak sorát az idén is dr. Kovács Ágnes pszichiáter főorvos humorosan komoly előadása zárta a pszichoodüsszeiaként, azaz a görög eposzban Odüsszeusz hányatott hazatéréseként bemutatott betegvándorlásra, amely orvostól orvosig tart, amíg a páciens megtalálja azt a szakembert, aki meglátja a beteget is a tünet mögött. 

Az elhangzott előadások mellett közös panelbeszélgetések és 12 műhelymunka teremtett lehetőséget a fő téma különböző vetületeinek számbavételére, a téma alapos megvitatására.