2024. july 1., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A lej vesszőfutása

Az elmúlt napokban a lej más valutákkal szembeni zuhanásának voltunk tanúi. Mi lehet az oka, hogy az év elején tapasztalt történelmi magasságból hirtelen soha nem látott mélységben landolt a hazai valuta?

Az elmúlt napokban a lej más valutákkal szembeni zuhanásának voltunk tanúi. Mi lehet az oka, hogy az év elején tapasztalt történelmi magasságból hirtelen soha nem látott mélységben landolt a hazai valuta?

Kezdjük mindjárt a valutaárfolyam mozgását befolyásoló tényezők számbavételével. A szakirodalom szerint az árfolyamot mindenekelőtt a piaci kereslet és kínálat alakulása befolyásolja. Ezen a téren 2009 második negyedévétől kezdődően Románia komoly vérveszteséget szenvedett, hiszen a közvetlen külföldi tőkebefektetések elapadtak. Az országba érkező valuta a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal kötött megállapodásból származott (az európai alapok kis hányadot tettek ki, akárcsak a Román Nemzeti Bank – BNR által visszaváltott eurókötvények). Vagyis a kínálati oldal igencsak beszűkült, amiből adódóan tapasztalható volt az elmúlt évek árfolyamvesztesége. Januárban az EU-s alapokból 0 (sic!) összeget sikerült lehívni, ami abszolút negatív rekordnak számít, a hatásai pedig mostanra kezdenek begyűrűzni. A hitelezés továbbra sem működik, a külföldi működőtőke beáramlása kilencéves mélyponton van. Januárban összesen 23 millió euró tőke érkezett az országba, ami drasztikus visszaesés a 2011. januári 376 millió euróhoz képest (BNR-adatok).

Egy másik tényező, ami a valutaárfolyamot befolyásolja, az adott ország gazdaságának teljesítménye. Márpedig az elmúlt napokban újra recessziós félelmek láttak napvilágot Romániával kapcsolatban. Az előrejelzések alapján az első negyedév gazdasági visszaesést hoz, ami technikai recessziót eredményez. Ráadásul a gazdasági növekedés elmaradása együtt jár az államadósság növekedésével, ami a mostani világgazdasági hangulatban (görög, portugál, olasz és spanyol félelmek) igencsak rossz jel.

A költségvetési deficit egy másik olyan tényező, amely a lej árfolyamának zuhanásához vezet. A közalkalmazottak fizetésemelé-sének lebegtetése olyan lépés, amely ezt a hiányt növeli. Ráadásul, választási év lévén, további politikai döntések várhatók, amelyek a költségvetési fegyelmet gyengítik. Márpedig ez a kormányzat által meghatározott hiánycél túllépéséhez vezethet, amit immár a valutapiacok lassan beáraznak, tovább gyengítve az árfolyamot.

Végül, de nem utolsósorban a BNR valutaárfolyam-politikája is meghatározó. A Nemzeti Bank intervenciója akadályozhatja meg a további esést, ugyanakkor tekintettel kell lenni az Európai Központi Bank lépéseire is, hiszen az euró dollárral szembeni további árfolyamesése is befolyásoló tényező lehet. Ráadásul a BNR-nek figyelembe kell vennie az inflációs nyomást, hiszen mindenekelőtt inflációs célt és nem valutaárfolyamot határozott meg.

Az árfolyam változása a gazdaság szereplőire különbözőképpen hat (az importőr veszít az árfolyam gyengüléséből, míg az exportőr nyer), ugyanakkor a változás akkor jelent igazán gondot, ha az rövid perióduson belül nagy kilengéseket mutat, hiszen ehhez nehezebb alkalmazkodni – ezt tapasztaljuk most. A hosszú távú változásokra a gazdasági szereplők fel tudnak készülni.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató