Nem csak az elnöki nyilatkozatok borzolják a kedélyeket ezekben a napokban, az ellenzéki oldal kisebb román pártjai sem akarnak kimaradni a politikai csatákból. A két volt, szociáldemokrata, illetve liberális kormányfő zsebpártjai állítólag a PSD-vel közösen készülnek bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatni a kormányt.
A tervet bejelentő liberális exkormányfő szerint már az is elég indok lenne a kormány menesztésére, hogy nem számolnak be hetente a parlamentnek a járvány hatásai ellen hozott intézkedésekről. Mondjuk ez nem csoda, hiszen a nyilvánossággal való kommunikációban is van zavar jócskán, ugyanarról a kérdésről sokszor ahányan nyilatkoznak, annyifélét mondanak. De a viccet félretéve, most tényleg egyéb sem hiányzik ennek a jobb sorsra érdemes országnak, mint egy újabb politikai válság. Két hónap karantén után, miközben több mint egymillió ember került az utcára, és az eddigi gazdasági előrejelzések szerint olyan válság elé nézünk, amihez képest az évezred eleji könnyed vígjáték volt, most újabb heteket, netán hónapokat kellene azzal tölteni, hogy kirúgják a kormányt, és újat alakítanak helyette. Azzal az indokkal, hogy a kabinet nem tájékoztatja rendesen a parlamentet. És ezt az érvet történetesen egy szükségállapot idején veszik elő, amikor a rendkívüli helyzetre való tekintettel a kormány számos téren egyszerűsíthet a formaságokon. Még ha azzal állt volna elő az egykori kormányfő, hogy azért kell megbuktatni a kabinetet, mert nekik a jelenleginél sokkal jobb válságkezelési terveik vannak, és ez lenne a módja, hogy azokat végre is hajthassák, még akár egyet is lehetne érteni vele. Viszont a felvetett érv alapján a tarsolyban állott levegőn kívül egyéb nincs, de szerepelni azt kell. Vélhetően ezeknek az ellenzéki uraknak eszük ágában sincs tényleg kormányt buktatni, mert az elkövetkező idők olyan döntésekre fogják kényszeríteni a politikusokat, amitől a népszerűségi indexüknek életfogytig harangoznak, és ezeknek a kis pártocskáknak a vezetői inkább kerülik a felelősségvállalást.
De hogy egy ilyen helyzetben sem tudnak felülemelkedni a napi hatalmi csetepatékon, csak azt mutatja, hogy az államférfiúi véna valamennyiükből hiányzik. Kezdve az elnökkel, aki ha felérne a kihívás magasságához, akkor a rendkívüli helyzetre való tekintettel egységkormány vagy szakértői kabinet alakítására kellett volna javaslatot tegyen két hónapja. Semmi garanciánk rá, hogy az jobban végezné a dolgát a jelenleginél, de legalább a politikusok szereplési vágyát is karanténba lehetett volna zárni, és a cirkuszok helyett minden figyelmet és energiát a válsághelyzetből való kilábalásra lehetne fordítani.
