A civilek nyílt levele kapcsán terelődött most a figyelem a pénzmosás elleni törvényre, illetve az ezt a szakterületet felügyelő hatóságra. Pont ez – az egyébként fontos – hivatal kapott a napokban új vezetőt is, akinek a múltját megszellőztette a média, és abból a példából is jól látható, miért is működik úgy ez az ország, ahogyan ismerjük.
Az új főnök a kormányfőtől a napokban kapta meg a kinevezését, ennek kapcsán lett érdekes az önéletrajza a sajtó számára. Bizony ám, csodálatos adatok vannak abban. Eszerint az emberünknek krisztusi korba kellett érnie ahhoz, hogy megbirkózzon az érettségi kihívásával. Tudjuk, nem könnyű, a tanulórutinban levő ifjak nagyjából fele elhasal évente a vizsgán. Az illető minden bizonnyal a későn érő és korral okosodó emberfajtához tartozik, ugyanis amint sikerült 32 évesen átmennie az érettségin, rakétaszerűen indult be a tudományos karriere. Futószalagon szerzett okleveleivel már egy kisebb irodát is sikerülne kitapétázni, doktori cím és egyetemi oktatói státus is van a leltáron. Szakterületekben sem válogatós, üzleti menedzsment, védelmi tanulmányok, konfliktusközvetítés, belügyi kérdések, és még lehetne sorolni, van ott minden, mint a búcsúban. Elméletileg tehát emberünk zseniket reggelizik.
A gyakorlattal viszont már vannak gondok. Az üzletvezetést doktori szinten értő és egyetemen is oktató szakinak értelemszerűen jól kellene menjen a saját üzlete is, azonban az érdekeltségi körébe tartozó, egyébként az autókereskedéstől a nyugdíjasok nyaraltatásáig érdekelt cégek a tavalyi üzleti adatok szerint inkább tartozást termelnek, mint nyereséget. Nem egyszerű túlélni sem ebben a gazdasági közegben, de az illetőnek nem is fájhatott sokat a feje a mindennapi betevő kapcsán, ugyanis a minapi kinevezését megelőző tizenegy esztendőben az államtitkok országos regiszterének az aligazgatója volt, és ennél az intézménynél a rangosabb beosztottak nem minimálbérért koptatják ám a széket.
Jó kezekben van tehát mostantól a pénzmosás elleni küzdelemmel megbízott hivatal. Ez egy, a mai világban elvileg fontos intézmény, amelynek az a dolga, hogy a pénzmozgásokat szorosan figyelje, és ha gyanúsat észlel, akkor értesítse az ügyészséget, de akár a titkosszolgálatokat is, ha olyan gyanú merülne fel, hogy terrorszervezetek pénzelésére szolgál a gyanús pénz. Nálunk ehelyett azzal vannak elfoglalva, hogy a civil szervezetekkel tonnaszámra gyártatják a papírokat, és lesik, hogy mikor lehet rájuk bírságot kiszabni, vagy felszámolni őket, ha a papírokat nem adják le idejében. A nehézfiúk meg nyugodtan moshatják közben tisztára a pénzüket, mert ilyen lángelmék által irányított intézményeknek nem sok esélyük van elkapni őket.
