Nem mindennapi beruházáson dolgoznak a mikházi régészeti parkban: bemutatóterek és kutatási központ épül úgy, hogy a kétezer éves múlt mellett a jelenlegi parasztportajelleget is megőrzik. Már folynak az építkezésekhez kötődő régészeti feltárások.
A jelenlegi munkálatok a beépítésre kerülő területek kötelező feltárása érdekében zajlanak
Fotó: Gligor Róbert László
A Hívogató Románia program keretében sikeresen pályázott pénzügyi támogatásra a Maros Megyei Tanács egy, a mikházi régészeti park fejlesztését célzó projektjével. Ennek keretében több épület készül el a park területén, pontosabban egy-egy köszvényesi és márkodi lebontott csűrt fognak visszaépíteni. Az egyikben látogatói központot alakítanak ki jegypénztárral, kiállítóterekkel, múzeumpedagógiai helyiséggel és raktárral, hogy megfelelő infrastruktúrával tudjanak a turisták rendelkezésére állni. A másik csűrben kutatóközpontot alakítanak ki, hogy megfelelő körülmények között folyhassanak a régészeti, kísérleti régészeti vagy éppen néprajzi kutatómunkák.
A világjárvány idején, 2020-ban sikerült feltárni a római katonai tábor egyik saroktornyát, és mivel nagyon jó állapotban megmaradtak az akkori falszakaszok, erre a helyre a projekt részeként egy védőépület kerülne, amelyben be is tudják majd mutatni a feltárt romokat. A telken levő gabonás helyére pedig egy mosdóblokkot építenek a turisták számára, és remélik, hogy mindezeket a következő év őszén fel is avathatják – ismertette a Népújsággal a projekt részleteit a Maros Megyei Múzeum osztályvezető régésze, Pánczél Szilamér, aki a jelenlegi munkálatok folyamatát is bemutatta.
A tervek elkészültek, a szakemberek az engedélyek beszerzése után, május végén munkához is láttak, jelenleg a beépítendő területek régészeti feltárása zajlik a toronynál és a gabonás helyén. Remélik, hogy ezeken a helyeken már a nyár folyamán elkezdődnek az építkezések, hogy utána a két csűr leendő helyszínén is elkezdhessék a feltárásokat.
Bővítették a katonai tábort
A jelenlegi feltárásokról Sidó Kata régész, a feltárások tudományos felelőse számolt be lapunknak.
Nagy kihívást jelent a saroktorony feltárása, hiszen ezt úgy kell elvégezni, hogy bemutatható legyen a kétezer éve föld alatt levő fal és a mellette levő védőárok. Mivel az agyagos földben épült vizesároknak és a meszes habarccsal épített ókori falaknak a száraz és csapadékos idő egyaránt árthat, a restaurátorok javaslatára a megóvás céljából ezek fölé egy ideiglenes védőtetőt építettek. Most tárják fel a mintegy hat méter széles védőárkot és a falrészek omladékát, emiatt tekintélyes mennyiségű követ kell feltárniuk a helyszínen, ugyanakkor előkerült egy korai fapalánkos erőd védőárka is. Mivel a feltárt torony, fal és árok fölé fémszerkezetre fazsalukkal készített védőépület kerül, itt masszív alapozást kell végezni, ezért ennek a helyén folynak most a feltárások.
Látványos leletek
Ezzel párhuzamosan a leendő mosdók alatti területet is feltárják. Amikor néhány éve a csatornahálózat építése miatt végeztek feltárásokat az utcán, sejtették, hogy néhány méterre régészeti leletek vannak, de nem gondolták volna, hogy ennyire látványos eredményeket érnek el ezen a helyen. Ugyanis a mostani feltárások egy kőalapra épített egyszerű római faház és a mellette levő udvar nyomait hozták napvilágra, de főleg a lakás körül egykor kidobált szemét ma kincset ér a régészek számára. Itt egy nem remélt, gazdag 3. századi leletanyag került elő: érmék, saruszegek, importált kerámia, üvegpoharak darabjai, amelyek segítenek a ház szerepének és építési idejének a meghatározásában. Ez a feltárás nem lesz látható, ugyanis a különböző vezetékek lefektetése után a területen építkezés lesz, de szeretnék valamilyen módon az itteni feltárások eredményeit is bemutatni a látogatóknak – részletezte a régész.
Már 2020-ban feltárták az egykori erőd saroktornyát, most további kutatások zajlanak
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
