A lábszárfekély begyógyul (3.)

• 2015-05-06 14:18:17

• Bodolai Gyöngyi

A krónikus vénás elégtelenség utolsó, úgynevezett 6-os stádiuma a lábszárfekély – hangzott el dr. Puskás Attila érgyógyász szakorvosnak a krónikus vénás elégtelenségről tartott előadásán a Vártemplom Diakóniai Otthonában.

A krónikus vénás elégtelenség utolsó, úgynevezett 6-os stádiuma a lábszárfekély – hangzott el dr. Puskás Attila érgyógyász szakorvosnak a krónikus vénás elégtelenségről tartott előadásán a Vártemplom Diakóniai Otthonában. A lábszáron megjelenő seb fájdalmas, befertőződhet, rontja a beteg életminőségét, nem tekinthető csupán kozmetikai problémának, és kezelése nem csak a bőrgyógyász feladata.

Nem lenne szabad kivizsgálás nélkül kezelni

Mielőtt a sebet gyógyítani kezdenék, meg kell állapítani a pontos okot, azaz a vénás, esetleg artériás rendszer érintettségének mértékét. Ebből kiderül, hogy egy korábban lezajlott mélyvénás trombózis, régi elzáródás, elsődleges vagy másodlagos visszeresség van-e a fekélyes láb hátterében, vagy esetleg egyéb, ritkább bántalom. Mindezt figyelmen kívül hagyva a beteget gyakran befektetik a bőrgyógyászati klinikára, anélkül, hogy az érgyógyászati diagnózis birtokában lennének. Háromhavonta újra beutalják, s az ágynyugalomtól begyógyulhat ugyan a fekélye, de a fekvéstől mélyvénás trombózis is kialakulhat, ugyanakkor a kibocsátást követően a kompressziós kezelés hiányában álló, ülő helyzetben a fekély nem ritkán kiújul.

A kenőcs „megfullasztja” a sebet

Nagyon elhibázott döntés a lábszárfekélyt kenőccsel kenegetni. Egyáltalán nem szabad kenőcsöt tenni a sebre, mert a kenőcs „meg-fullasztja” azt, az új szövet nem tud sarjadni, a sarjszövet ugyanis csak a saját nedves környezetében képződik. Ehhez megfelelő körülményeket kell biztosítani, amire vannak olcsóbb és költségesebb kötszerek. Rossz tanács az is, hogy a beteg naponta három-négy órán át tartsa szabadon a sebet. Ha ugyanis pörk képződik, alatta hemzsegni fognak a baktériumok, ami felülfertőződés kialakulásához vezethet. Az orbáncot a streptococcus baktérium okozza, amely a bőrrepedéseken hatol be a sebbe. Befertőződhet a nyirokrendszer is, ami tetézi a betegséget.

A kompressziós kezelés

Előadásában Puskás doktor azokról a hatékony módszerekről számolt be, amelyekkel a fekély kezelhető. Nagyon jót tesz a fekélyes lábnak a vénás torna. Ez olyan tevékenységet jelent, ami működésbe hozza a lábszár izomzatát, a pedálozó mozdulatok például.

Sajnos, itt Marosvásárhelyen vannak olyan helyek, ahol az útmutatótól teljesen eltérő módon kezelik a lábszárfekélyt.

– Szerettem volna előadást tartani más szakterületen dolgozó orvoskollégáknak, elsősorban bőrgyógyászoknak, sebészeknek, belgyógyá-szoknak, diabetológusoknak a korszerű vénás diagnosztikáról és sebkezelésről, amire sajnos sorozatban nem kaptam engedélyt – mondta az előadó.

Minden érdekelt félnek tudnia kellene, hogy a vénás lábszárfekély gyógyításában mennyire fontos a kompressziós kötés, amelynek szabályait pontosan meg kell tanulni. Ha nem dagad a láb, csak visszerek vannak, nem kötelező, dagadás esetén viszont azzá válik. Két típusa van: az egyik a fásli, aminek a helyes feltevésében esetenként a szakavatott személyzet sem mindig jár el szakszerűen, a beteg pedig még ritkábban. Ha már kialakult a fekély, nem lehet túlságosan rugalmas fáslit használni. Ilyenkor a fáslizást kis megnyúlású kötszerrel kell elvégezni naponta. Ha a fekély kisebb méretű, vagy a seb már begyógyult, akkor megfelelő a 2-es szorítású kompressziós harisnya.

A fásli vagy a gumiharisnya által biztosított kompresszió azért szükséges, hogy a vénás túlnyomást ellensúlyozza, ami azért alakul ki, mert a billentyűk működése elégtelen, és a vér a boka köré gyűl. Akinek régebbi seb van a lábán, a pontos diagnózis megállapítása után néha ajánlatos sebészhez fordulnia, hogy helyi érzéstelenítés mellett kitakarítsa a lerakódást, majd paraffinnal vagy ezüstoldattal átitatott hálóval, esetleg drágább nedves típusú speciális sebfedővel kell takarni a sebet, naponta-kétnaponta cserélve, ezt követően kompressziós pólyával befáslizni, ami átlagban egy-három hónap alatt begyógyítja a sebet. A kenőcsökben levő anyagoktól, antibiotikumoktól a betegek egy része allergiás kiütést kap. A fáslizási technikával a lábszárfekélyek 90 százaléka egyszerű nedves sebkezeléssel, kenőcsmentesen gyógyítható. Miután begyógyult a seb, napközben harisnyát kell hordani, éjszaka szabadon kell hagyni a lábat. Ha a visszerességet sikerült kikezelni, nincs szükség hosszú távon a gumiharisnyára. Kiválasztása nem bonyolult, de hozzáértést igénylő feladat. Le kell mérni legalább három szinten a láb átmérőjét, s a kompressziós fok kiválasztásához ismerni kell az alapbetegséget.

Szkleroterápia

Egyre nagyobb vénákat lehet eltüntetni injekcióval, hab-szkleroterápiával, amely során speciális anyagot fecskendeznek be felhabzott formában a kitágult visszerekbe, amelyek ezt követően fokozatosan elsorvadnak. Utólag szükség lehet kis tűszúrásnyi punkciókra, hogy kimasszírozzák az anyagot, ami nem szívódott fel. Ez több ülést, több orvos–beteg találkozót jelent, de a páciens elkerüli a kórházba utalást, a műtétet, s nem feküdni, hanem kimondottan járni kell a beavatkozás után.

A vénás műtétek esetében megkülönböztetjük a „kirángatóst”, amely a vénák eltávolításával jár (klasszikus, régi módszer, gerincérzéstelenítéssel, kórházi beutalással), s alapos vénás ultrahangos térképezés alapján jó kézzel elvégezhető, viszont ma már egyre inkább a járóbeteg-ellátásban kis vágással vagy vágás nélküli lézeres beavatkozással és az említett szkleroterápiával kombinálva lehet hatékonyan kezelni az előrehaladott állapotban levő visszerességet.

A vénás gyógyszerek és természetes szerek nem tesznek csodát. Az a tény, hogy nagy a választék, azt jelzi, hogy gond van a hatékonyságukkal. Ezek a szerek a véna tónusát fokozzák, csökkentik egy keveset a duzzanatot, javítják a hajszáleres keringést, ami a tünetek csökkenésével jár ugyan, de az esetleges következményeket nem előzi meg.

A fogyás, a rendszeres testmozgás hatékony módszer lehet. A terhességek lazítják a szöveteket, ami visszerek kialakulásához, a meglévők állapotának súlyosbodásához vezet. Minél több terhessége volt egy nőnek, annál gyakoribbak lesznek a visszérbántalmak, amihez 50-70 százalékban járul hozzá a genetikai háttér. A többi okot a környezeti tényezők, a túlsúly, az álló vagy mozgásszegény életmód jelenti.

A hormonális fogamzásgátlók

Aki hajlamos a visszerességre, gondja kell legyen a megfelelő öltözékre, kerülnie kell a szoros övet s a szoros alsóneműt, ami lágyékhajlatban leszoríthatja a felületes vénák keringését. Nem ajánlott a nehéz fizikai munka s az olyan tevékenységek sem, amelyek növelik a hasban a nyomást (súlyemelés, ugrálás stb.). A krónikus székrekedés a folyamatos prés miatt aranyeret okozhat, illetve súlyosbítja a visszerességet. Akinek visszerei vannak és hormonális fogamzásgátlót szed, s ráadásul dohányzik is, azoknál a nőknél nagyobb a trombózis veszélye.

– Arra bátorítanám a fiatal hölgyeket, hogy mielőtt fogamzásgátló gyógyszerek szedésére határoznák el magukat, először ellenőriztessék a vénáikat, s a családban érdeklődjék meg, hogy előfordult-e trombózis, s ha igen, teszteltessék le az esetleges veleszületett trombózis hajlamot. A túlzott alkoholfogyasztásnak lehet vénákat tágító hatása, gondoljunk csak a piros, borvirágos arcra. Mindezeken kívül hathavonta ellenőriztetni kellene a lábat a családorvosi rendelőben, különösen azoknak, akik észrevesznek rajta valamilyen elváltozást – hangsúlyozta Puskás doktor.

A hallgatóság sok képet láthatott rosszul kezelt lábszárfekélyekről és a gyógyult betegekről is.