Normális helyzetben sem vall ép eszű kormányzásra, ha egy parlamenti felügyelet alá tartozó hatóság döntőképességét sürgősségi kormányrendelettel tartják életben, de amikor az energiaellátás- és -biztonság terén háborús időket élünk, ez egészen komoly gondokhoz is vezethet.
A napokban a kormány egy sürgősségi rendelettel hosszabbította meg fél évre az energiaár-szabályozó hatóság elnökének és vezetőtanácsa további három tagjának a mandátumát. Valószínűleg politikai játszmák lehetnek a háttérben, mert az elnököt a szocik jelölték, és biztosan nem szívesen adnák át ezt a pozíciót a liberálisoknak. Ez az illetékes elvtárs a múlt télen került rövid ideig rivaldafénybe, amikor az égbe katapultált villanyszámlák első botrányának idején épp egy karib-tengeri üdülőszigeten melegedett. Sem azelőtt, sem azután nem sokat lehetett hallani erről a valamikori villanyszerelőről, aki szakszervezeti elnökként futott fel, onnan nyergelt át a politikába, és egy mandátum idejéig még az egészségbiztosító alelnöke is volt, bármilyen odavágó szakképesítés nélkül, tehát a pártvezetésnél évtizedek óta jól áll a szénája.
Róla és az intézményéről is lehet, hogy bővebben hallunk majd a közeli jövőben, és nem kedvező kontextusban. Jogi szakértők szerint a szóban forgó hatóság döntései is megtámadhatóvá váltak a közigazgatási bíróságon, ráadásul az intézmények függetlenségét szabályozó európai szintű előírásokat is áthágott a kormány ezzel a lépéssel, mivel a hatóság a parlament felügyelete alá tartozik, és annak lett volna dolga dönteni a vezetőség mandátumáról. Szokványos helyzetben egy ilyen hatóságnak még a létezését sem könnyű észrevenni a hétköznapi életben, csakhogy a már egy éve a nyakunkon levő energiakrízis kezelésében ez fontos szerv, amelynek a döntései kihatnak a piaci szereplőkre, és közvetve a fogyasztókra is. Ebben a helyzetben jogilag ingatag lábakra helyezni az energiaárakat szabályozó hatóságot nem volt okos lépés a kormánytól, amelynek enyhítenie kellene a válságot, nem tovább mélyítenie. Az még hagyján, ha adott esetben a brüsszeli nagyágyúk fognak morogni rá emiatt, de ennél sokkal nagyobb baj lehet az adófizetők számára, ha a télen a sokaknak létfontosságú árkompenzációs folyamatban okoz zavart, netán fennakadást ez a döntés.
