Kreatív városépítészet a klímaváltozás jegyében

Amint korábban beharangoztuk, az idei Bolyai-alkotótábor keretében kétnapos városépítészeti tanácskozást szervezett az Erdélyi Magyar Tudományos Társaság marosvásárhelyi fiókja a polgármesteri hivatal támogatásával. Érdekes társítás, megközelítés, mindazoknak, akik többet jártak külföldön, nem tűnik annyira elrugaszkodottnak a valóságtól, hiszen vannak már olyan nagyvárosok, ahol a városrendezéskor figyelembe veszik azokat a követelményeket, amelyeket betartva élhetőbb, az emberi habitushoz közelebb álló köztereket, épületeket, formákat tervezhetnek. Jó tudni, hogy Marosvásárhelyen is van ilyen elképzelés. 

A Bolyai-alkotótábor szervezői mindig arra törekedtek, hogy a két matematikus szellemiségének megfelelően az egzakt tudományt összekössék a művészetekkel, az alkotással. Az idei konferencia nem véletlenül tűzte ki célul ezt a nemzetközileg is igen vitatott témát, hiszen a dr. Csegzi Sándor által vezetett Kulturális Tudományegyetemnek már van egy olyan programja, amelyet pályázat útján támogattak, s amellyel többek között a klímaváltozás hatását próbálják monitorozni. A globális időjárást tekintve, ma már nem kétséges, hogy tanúi vagyunk egy drasztikus folyamatnak, amely kezdi éreztetni hatását, és a tudósok szerint, ha nem teszünk ellene semmit, az elkövetkezendő évtizedekben súlyosabb következményei lehetnek életterünkre. Ezért van szükség olyan városépítészeti elképzelésre, amely szakszerűen meghatározza azokat az elveket és irányvonalakat, amelyek szerint a közösség alkalmazkodik az életkörülményekhez. A modern városkép kialakításakor nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat az intézkedéseket – legyen az több zöldövezet kialakítása, vagy energiatakarékossági beruházások, mint az épületek hőszigetelése –, amelyek némiképpen fékezik a globális klímaváltozás káros hatásait. Oda jutottunk, hogy beszélnünk kell a jelenségről, tudatosítani kell nemcsak a városrendezéssel foglalkozó szakemberek körében, hanem a városlakókban is, hogy tennünk kell azért, hogy az elkövetkezendő időszakban elviselhetőbbek legyenek az életkörülmények a városokban – mondta a Népújságnak többek között dr. Csegzi Sándor, az EMT marosvásárhelyi fiókjának vezetője, a konferencia főszervezője. 

Jó volt hallani a konferencia nyitónapján, hogy Marosvásárhelynek van „intelligens” városfejlesztési terve. Miheţ Daniela főépítész elmondta, hogy már 2004-ben kidolgozták az Agenda 21 – Marosvásárhely fenntartható fejlődési tervét, amely a rendszerváltás után először tartalmazza a környezetvédelmi követelményeket is, erre alapozták azt a városrendezési tervet, amelynek alapján a múlt 8 évben 125 millió eurót fordítottak utcajavításra, ugyancsak ennek köszönhetően újult meg az állatkert és a Somostető, és folyamatban van a vegyi kombinát ülepítőjének környezetkímélő befedése. A megvalósítások között említette a várfelújítást, ami 7 millió euróba került, a közszolgáltatások javítását, a tömbházak hőszigetelését (összesen 127 tömbházat szigeteltek), 13 km kerékpárút létesítését, és nem utolsósorban említést tett arról a 123 millió lejről is, amelyet az Aquaserv révén beruházott a város az ivóvíz- és csatornahálózat felújítási munkálataiba. Szó esett a regionális hulladékgazdálkodási terv kivitelezéséről is. Az elképzelések között szerepel a városközi gyorsvasút-forgalom megvalósítása, sportpark kialakítása, technológiai park építése, amelynek érdekében 2012-ben létrejött a Life Tech City klaszter, majd 2015-től a hasonló nevű egyesület is. Mindezt kiegészítette Adriana Raus műépítész, az általános városfejlesztési tervet felújító csoport koordinátora, aki felvázolta azokat a szempontokat, amelyek szerint – kihasználva a város történelmi örökségét és a földrajzi, épített környezet kínálta lehetőségeket – fejleszteni lehet. Ebben szerepel az út- és a forgalmi rendszer átgondolása, lakótelepi központok kialakítása, zöldfolyosók létesítése, a gazdasági, turisztikai, kulturális és nem utolsósorban az orvosi potenciál kiaknázása, környe-zetkímélő város „építése”. 

S hogy miért van szükség környezetkímélő intézkedésekre? Erre Makkai Gergely helyi tanácsos, nyugdíjas főmeteorológus adta meg a választ, aki aktuális nemzetközi adatokkal igazolta, hogy 2014-től milyen nagymértékben növekedett a Föld átlaghőmérséklete, és csökkent az Északi-, illetve a Déli-sark jégrétege, ugyanakkor mennyit növekedett a szén-dioxid-kibocsátás. Az aggasztó adatok között szerepel az is, hogy 2050-ig a Föld lakosságának a 70%-a városlakó lesz, így már most lehet gondolkodni az okos klímavárosok (Climate Smart Cities) tervezésén. 

S jó volt hallani azt is, hogy van már összefogás Romániában azért, hogy csökkentsék az energiafogyasztást a városokban, nem vagyunk lemaradva a más országokbeli hasonló törekvésektől – ezekről értekezett Camelia Raţă, a romániai energiavárosok egyesületének elnöke. Mana Bucur a szecessziós városkép megmentéséről tartott igen érdekes előadást. 

El kell ismernünk, hogy a városnak még mindig több fejlesztési lehetősége van, de sajnos, a jelenlegi gazdasági és politikai helyzet miatt még távol állunk attól, hogy az említett elképzelések valóra váljanak. Jó lenne, ha a stratégiákon túl már a konkrét kivitelezésnél tartanánk, és a városlakók is éreznék, hogy végre valami történik az ő érdekükben is, a klímaváltozástól eltekintve. 

A mai program szerint konkrét megoldásokról is szó esik. Kovács Angéla, a műépítészek szakmai testületének marosvásárhelyi vezetője városfejlesztési megoldásokról tart előadást, míg a kultúra és a klímaváltozás kapcsolatát Roxana Bojariu, az országos meteorológiai intézet fizikusa taglalja, Oliv Mircea műkritikus a hagyományos városkép és a korszerűsítés közötti konfliktusról beszél, míg Csegzi Kamilla műépítész, a New York-i Columbia Egyetem projektvezetője nemzetközi megoldásokról is bemutat példákat. A rendezvény Dorel Cosma festőművész A fák ősze című esszéjével zárul.