Korok és társak

Stílszerűen, tárlatnyitóval, koncerttel, zenével, verssel indult az idei Múzeumok Éjszakája. A többnapos, rendkívül gazdag programmal ellátott eseménysorozat péntek délután, a Kultúrpalota előcsarnokában vette kezdetét, ahol a Medgyaszay István építész születésének 140. évfordulója alkalmából berendezett tárlaton vehettek részt az érdeklődők. 

A budapesti Kós Károly Alapítvány, a Magyar Építészeti Műzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ által szervezett emlékkiállításon Orbán János köszöntötte a közönséget, és elmondta: a tárlat vándorkiállítás, amely Resicabányáról indult útjára, Marosvásárhelyről Kolozsvárra, Nagyváradra és Bukarestbe is elviszik. Medgyaszay István számos szálon keresztül kötődik az erdélyi, illetve bánsági tájakhoz, ez magyarázza a tárlat erdélyi jelenlétét is. A bécsi szecesszióból induló építész a népművészetben fedezte fel a konstrukció és a díszítés összetartozását, amely elvet a vasbetonszerkezetek formálásánál is felhasznált.

Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója hozzátette: olyan építészről van szó, aki közvetlenül ugyan nem kötődik Marosvásárhelyhez, mégis fontos számunkra, hiszen ő tervezte a gödöllői festőiskola műtermeit, azokat az épületeket, amelyekben a Kultúrpalotában is látható belsőket festő művészek alkottak. A múzeum igyekszik azt is bemutatni, hogy mi történt az egykori magyar királyság más tájain milyen gazdag tevé-kenységű építészekkel rendelkeztünk, és milyen sorsok alakultak ki a huszadik század viharos évtizedeiben: Medgyaszay Istvánnak fényes karrierjét úgy kellett lezárnia, hogy 1948-ban az új rendszer építészetét rendszerellenesnek és kártékonynak nyilvánította. Ezért megvonták tőle az állami nyugdíjat, idős korában inasként kellett dolgoznia a szocialista tervintézetben, hogy eltarthassa magát.

Az építész életéről, életművéről, emberi tartásáról Ládonyi Emese, Medgyaszay István dédunokája beszélt, ő szólt részletesen a tárlaton látható fényképeken ábrázolt épületekről is.

A tárlatnyitót az idei Múzeumok Éjszakájának megnyitóünnepsége követte a Kultúrpalota nagytermében. Este 7 órától a Kór-Társak formáció lépett a színpadra a Kultúra-közi párbeszéd a kortárs zene és vers segítségével című-mottójú produkcióval. Amint arról korábban is beszámoltunk, a projekt a Yorick Stúdió és vezetője, Sebestyén Aba, valamint Cári Tibor zeneszerző közös ötletén alapszik, lényege, hogy egy több mint húsztagú formáció (a szervezők által felkért zenészek, illetve a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia művészei) adja elő kortárs magyar és román költők verseit. A koncert egésze kissé színházi előadásra is hasonlított, hiszen a dalokat fény- és látványkompozíciók gazdagították, az éppen aktuális fordításokat kivetítőn olvashatta a közönség. 

A Kór-Társak első koncertje méltán nagy sikert aratott, a versekből új entitású alkotások születtek, a stílben a dzsessz, a blues, a sanzon és a musical jegyeit ötvöző zene nemcsak kísérte őket, hanem mélyebb értelmet is adott nekik. 

A koncert elején Soós Zoltán köszöntötte az egybegyűlteket, és elmondta: a Múzeumok Éjszakájának célja bemutatni mindazt az értéket és kulturális örökséget, amelyre büszkék vagyunk, legyen szó színházról, könyvtárról, kiállításokról, egyházakról. Mindenki úgy érzi, rendelkezik valami széppel, amit megoszthat másokkal, ami az újdonság erejével hathat. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy a múzeumok mellett ma már számos intézmény, egyesület is részt vesz a szervezésben, megmutatja magát, tevékenységét a kínálatban is.