2024. june 30., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Faludy Györgyre emlékezve mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban Blénesi Éva irodalomtörténész Olvass, bolyongj, szeress – A humanista Faludy önteremtése és világteremtése című könyvét .


Faludy Györgyre emlékezve mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban Blénesi Éva irodalomtörténész Olvass, bolyongj, szeress – A humanista Faludy önteremtése és világteremtése című könyvét, amely az aradi Irodalmi Jelen kiadó gondozásában látott napvilágot.

A kötetben a humanista értékek felől közelítettem Faludy György költészetéhez. A humanizmus, mint egy főcsapás, végigvonul az életművön – fogalmazott a szerző az MTI-nek. Blénesi Éva hét hónap alatt írta meg a kötetet az öt éve elhunyt Faludy Györgyről, ezalatt végigolvasta a teljes életművet. A könyv három nagyobb egységre bomlik, a fő fejezet Az öröm művésze címet viseli.

„Csíkszentmihályi Mihály flow-elmélete erősített meg abban a hitemben, hogy Faludy költészetéhez az út a boldogság és az öröm felől vezet” – fogalmazott az irodalmár, aki szerint a kötet címe az életműre jellemző hármasságra utal. „Önművelés, utazás, szerelem – ezek Faludy számára éppolyan fontos értékek voltak, mint Kölcseynek a Hass, alkoss, gyarapíts sor” – emelte ki Blénesi Éva.

A szerző arról is beszélt, hogy érdeklődésének középpontjában a lírai én megteremtése állt. „Onnantól kezdve, hogy Faludy kilencévesen eldöntötte, költő lesz, mindent ennek rendelt alá. Hosszú évek alatt alakította ki világképét, megküzdött a műveiből sugárzó harmóniáért” – fogalmazott. Kitért arra, hogy Faludy a humanista értékekre támaszkodva küzdötte le gyerekkori szorongásait vagy kalandos életének traumáit.

„Felismerte, az alkotás segíti abban, hogy felülemelkedjen a lelki bajokon” – emelte ki Blénesi Éva, aki felidézte, hogy Faludy ezen képessége nemcsak a költőt mentette meg a börtönben vagy a recski munkatáborban töltött évek alatt, de rabtársai életét is.

Az Értelmezés senkiföldjén című fejezet a költőtársak, utódok Faludy-értelmezéseivel foglalkozik, valamint azzal, miért várat magára az életmű „irodalmi pozicionálása”.

„A kánonokból rendszeresen kimarad Faludy költészete, aminek elsődleges oka talán az, hogy egy besorolhatatlan, semmilyen sémába be nem illeszthető alkotóról beszélünk. Nagyon érdekes, hogy az irodalmi centrumhoz képest inkább a periférián hatott az ő költészete” – mutatott rá Blénesi Éva arra, hogy Faludy főleg vidéki, határon túli folyóiratokban publikált, az Irodalmi Jelenben például állandó rovata volt. Mint megjegyezte, két vonulat érhető tetten: Erdély felé a villonos vonal volt erősebb, ez érezhető például Orbán János Dénes versein, a Kalligram folyóiraton keresztül pedig Németh Zoltánra, Csehy Zoltánra volt hatással.

Blénesi Éva szerint Faludy költészetének hatásait felerősítette a versek színpadi jelenléte. Pályája kezdetén Bajor Gizi, Major Tamás, az emigrációban Krencsey Marianne, Erdélyben Kovács György szavalta verseit, míg élete utolsó szakaszában a magyarországi színpadokon Turek Miklós önálló Faludy-műsora vagy a Cinka Panna Cigány Színház Villon – Máshogy című előadásai voltak láthatóak. A szerző megvizsgálta azt is, milyen hatással volt a költő életműve más művészeti ágak képviselőire, például Hobóra, Péterfi Zsófia filmrendezőre, Nágel Kornél vagy Damó István grafikusművészre, Bahget Iskander fotóművészre, Gerendás Péter, Tihanyi László gitárművészre, valamint Horváth Orsolya képzőművészre.

Faludy György szeptemberben lenne 101 éves.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató