Hozzászoktunk már a koalíción belüli konfliktusokhoz. Most azonban a változatosság kedvéért a liberálisok belső vitái „színesítik” a politikai hacacárét. Nevezetesen a PNL első alelnöke és a külügyminiszter közötti pengeváltás.
Az első alelnök a tárcavezető diplomáciai érzékének hiányát bírálja, és őt hibáztatja a schengeni kudarcért is. Egyben a miniszter megnövekedett befolyása is bántja. Azt állítja, hogy a miniszter „erősebb, mint a PNL, és nem is a párt, hanem az állam csinált belőle minisztert”.
A tárcavezetőt viszont nem érdekli ez a vélemény. Azt mondja, a támadások megerősítik abban, hogy „jól csinálja, amit csinál”, és az ok az illető személyes frusztrációja.
Elemzők szerint az első alelnök támadása nem volt véletlen, az általa okozott botrány azt igazolja, hogy a liberálisok „kiiktatnák” a külügyminisztert a májusi kormánycserén, amikor a PSD veszi át a kormányt.
Többen állítják, a miniszter válasza kiváltotta a liberálisok ellenszenvét. Illetve, hogy számára túl nagynak bizonyult a külügyminiszteri kalap. Az ő számlájára írják egyebek mellett Schengen kudarcát, a Visa Waiver programhoz való csatlakozás kudarcát, vagy azt, hogy több, idegen nyelvet nem beszélő embert ültetett be a minisztérium vezetői struktúráiba és a többi.
Egyik párttársa egyenesen azt állítja, hogy a külügyi tárca vezetőjének semmi köze a román kormányhoz, és a miniszter, bár az államfő támogatását élvezi, nem tudja tovább „hülyíteni az általa megvetett pártot”.
A belügyminiszter kedden kijelentette, hogy az országos politikai büró ülésén kell elemezni a kialakult helyzet, mert ezek a nyilvános térben közvetített üzenetek nem tesznek jót a PNL-nek.
A viszályt a két liberális politikus között az indította el, hogy az első alelnök a televízióban kijelentette, a továbbiakban nem tartaná hivatalban a külügyminisztert, akit „nem is a PNL, hanem az elnök ültetett bársonyszékbe”. Aurescu ugyancsak egy tévéműsorban replikázott, hogy nem érdekli az alelnök véleménye, és a támadások azt igazolják, hogy jól végzi a dolgát a külügyminisztériumban.
A jelek szerint a liberálisok összezárták a sorokat első alelnökük körül. Felhívták a miniszter figyelmét, hogy „aki nem tiszteli a diaszpórát, annak nincs joga a külügyminiszteri székben ülni”. A PNL több képviselője is az EP-képviselő mellett foglalt állást.
Hogy miért éppen erről írunk most, március idusán? Jogos a kérdés.
Nem a politikusok miatt, hanem mert ezek a belső hatalmi harcok nagyban befolyásolják a lakosság életét.
