Habár a kormányzat gazdasággal kapcsolatos nyilatkozataiban egymást érik a bővülésre és a jólétre való utalások, vannak arra utaló jelek, hogy a döntéshozók is tudják, nem minden olyan fényes, amilyennek igyekeznek beállítani. Úgy tűnik, már készülnek a kozmetikázásra.
Erre egy példa a kormány által szerdán elfogadott, 2019–22 közötti időszakra vonatkozó konvergenciaprogramban van. Hasonló, a kormányzat középtávú gazdasági stratégiájáról szóló dokumentumot, amelyet elküldenek az uniós hatóságoknak, minden tagállam kormányai szoktak készíteni, aztán hogy az ilyen stratégiákban szereplő célokból mi válik valóra, az már más lapra tartozik. No, de a mi kormányunkéban arról is szó esik, hogy dolgoznak a közszféra kiadásainak lefaragásán. Állítólag már márciustól készül egy felmérés arról, hogy hol lehetne spórolni, júliusra kellene ezt befejezzék, és az akkortájban várható költségvetés-kiegészítéskor jönnének is az első költségcsökkentő lépések.
Elég nehéz elhinni, hogy tényleg komolyan dolgoznak egy ilyen terven, pedig két szempontból sem ártana. Egyrészt a bármilyen teljesítményelvárások nélküli állami béremelések feszültségeket okoznak a gazdaságban, mert a valós piacon élő magánszféra nem tud lépést tartani ezekkel, másrészt meg lassan ott tartunk, hogy az állami bér- és nyugdíjkiadásokat alig fedezik az államkassza bevételei. Ám ennek a kormányzatnak az eddigi két és fél éve egyébről sem szólt, mint bér- és nyugdíjemelésről, és a vonatkozó időben már túl leszünk ugyan az európai parlamenti választásokon, de ezek csak a bemelegítést jelentik az idei év igazi politikai csatájához, az államelnök-választáshoz. Pont annak a közeledtével, az eddigi kormányzati kampánydiskurzust is figyelembe véve, itt szó sem lesz egy hosszú távon is fenntartható és teljesítményorientált költség-észszerűsítésről. Noha úgy lenne normális, hogy az állami szférában is a komoly munkát fizessék meg tisztességesen, és ne csak azért emeljenek mindenféle elvárás nélkül béreket, hogy azzal megvásárolják az illető munkavállalók szavazatait. De mivel ez nem egy normális ország, inkább arra készüljünk, hogy a nyáron majd előállnak a kormánypártok azzal, hogy ők szerették volna megteremteni itt az igazi jólétet, csak ezek a gonosz gyarmatosító multik keresztbe tettek nekik, így kénytelenek elhalasztani a megváltást, és majd jól lefaragják papíron is mindazokat a beruházásokat, amelyekről már a költségvetés összefércelésekor is tudták, hogy nem lesz rájuk pénz. A szavazatért adott bérekhez addig nem nyúlnak, amíg lesz honnan kölcsönöket felvenni. Mert úgysem ők törlesztnek majd, hanem a szavazók, akár bedőltek a meséiknek, akár nem.
