Kivételes memóriájú nyolcvan- és kilencvenévesek titkát kutatják
Amerikai kutatók vizsgálják az úgynevezett „szuper aggok” agyát, hogy a ritka csoport titkainak feltárásával megtalálják a módját, hogyan védhetik meg az idős embereket az emlékezetvesztéstől.
Amerikai kutatók vizsgálják az úgynevezett „szuper aggok” agyát, hogy a ritka csoport titkainak feltárásával megtalálják a módját, hogyan védhetik meg az idős embereket az emlékezetvesztéstől.
A kitűnő memóriájú nyolcvan- és kilencvenévesek agyáról készült felvételeken szokatlanul kevés, az idős korral járó lerakódás volt látható, viszont a figyelemhez és emlékezethez köthető agyszövet nagy tömegét fedezték fel.
Sokáig élnek az emberek, ám késői éveinket nem feltétlenül élvezik, a kutatók ezért azt remélik, hogy a „szuper időskor kutatás” olyan tényezőket tár fel, melyeken lehet változtatni, így segíthetnek az öregkort jól megélni – mondta Emily Rogalsky, a kutatás vezetője, a Northwestern Egyetem és a chicagói Alzheimer-kór Központ neurológusa.
A központ folyamatosan keres önkénteseket a vizsgálathoz, ám a jelentkezők eddig mindössze tíz százaléka felelt meg a feltételeknek. Több mint négyszáz önkéntes agyát vizsgálták meg, és csak 35 volt a kritériumok szerint alkalmas a kutatás céljaira, tehát a népesség valóban szűk csoportjáról van szó. A csoport tagjai közt 96 éves nyugdíjas neurológus, 92 éves holokauszttúlélő és 81 éves, napi egy doboz cigarettát elszívó, esténként vermutot ivó üzletember is található.
Azok kerültek be a kutatásba, akik megfelelően töltötték ki a mentális képességeiket vizsgáló tesztcsomagot, ők ezután rendszeres orvosi vizsgálaton esnek át.
Az egyik memóriateszten tizenöt szót kell harminc perc elteltével felidézni. A „szuper aggok” legalább kilencre emlékeznek, míg a nyolcvanévesek többnyire csak egypárat képesek észben tartani – állították a kutatók.
A mágneses rezonanciás (MR) képalkotással készült agyi felvételek azt is megmutatták, hogy a résztvevők agykérge, vagyis az agy külső része, mely többek közt a memória területe is, sokkal vastagabb náluk, mint általában a nyolcvan-kilencvenéveseké.
A vizsgálat résztvevői a kutatók szerint energikusabbak, pozitívabbak és érdeklődőbbek is, mint a hasonló korúak. Rogalsky elmondta, azt is vizsgálják, ezek a vonások segítenek-e frissen tartani az agyat. Korábbi kutatások már összefüggést láttak a pozitív életszemlélet és az általánosan jó egészségi állapot között, ám még nem világos, melyik az ok, melyik az okozat.
