Emlékezzünk és ünnepeljünk nyelvünkért, kultúránkért és nemzeti jelképeinkért! címszó alatt az RMDSZ Maros megyei szervezete mindenkit szeretettel hív és vár a magyar szabadság 172. évfordulójára, hogy közösen ünnepeljék a szabadságot, testvériséget, nemzeti összetartozást. A rendezvénysorozat a Könyv és gyertya ünnepi gálával kezdődik Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében március 14-én este 6 órától. Március 15-én, vasárnap délután 4 órától a Postaréten, a Székely vértanúk emlékművénél koszorúzással egybekötött emlékünnepséget tartanak.
Téved, aki azt gondolná, hogy harminc évvel a rendszerváltozás után nyugodtan ünnepelhet a romániai magyar közösség. Hogy mást ne említsünk, idén március 14-én a székelyföldi románokkal való szolidaritás napját ünnepli Sepsiszentgyörgyön a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma a Románok a románokért című rendezvénysorozattal.
Ezen megvitatják többek között annak a beadványnak a helyzetét, amelyben a fórum a kormány, a parlament és az elnöki hivatal segítségét kérte a székelyföldi románok megmaradásához és az etnikumközi viszonyok normalizálásához a térségben.
A rendezvényen többek között beszédet mond a térség ortodox püspöke, a három megye prefektusa. A románok civil fóruma szerint a rendezvényen egy olyan „Sepsiszentgyörgyi nyilatkozat” elfogadását tervezik, melyben a románok megmaradásának
a biztosítására, az etnikumok közötti együttélés normalizálására kérik a kormányt, a parlamentet és az államelnöki hivatalt. A dokumentumban azt is kérik, akadályozzák meg, hogy „Magyarország társszuverenitást gyakoroljon az úgynevezett Székelyföld fölött”.
Köztudott, hogy a székelyföldi románok civil fóruma rettenetesen aggódik az új közigazgatási törvénykönyv miatt, mert ezáltal szerintük „komolyan sérülni fog a három székelyföldi megyében élő románok nyelvi joga”, az etnikai alapon szerveződő területi autonómiának kedvez, és oda vezet, hogy a magyar nyelv kötelezővé válik a minisztériumoknak alárendelt helyi közintézményekben és a prefektusi hivatalokban. Véleményük szerint alkotmányellenes, hogy a hivatalos ügyintézésre kétnyelvű űrlapokat biztosítana a törvény, mivel az alkotmány szerint a hivatalos okmányokat csak és kizárólag az ország hivatalos nyelvén lehet megszövegezni, és a beadványnak csupán fordítás jellege lehet.
Ezek mellett kifogásolja a magyar kormány támogatási programját, amely nyomán „az RMDSZ szinte függetlenül vezeti Hargita és Kovászna megyét”, semmibe véve az itt élő románok érdekeit.
Szinte szó szerint ismétlik azokat a jelszavakat, amelyeket a rendszerváltás utáni napokban hangoztattak.
Mindenki emlékszik még, hogy az 1990. március 15-i ünnepléseket tüntetések zavarták meg, élen a Vatra Româneascăval, amit majd a marosvásárhelyi véres március követett.
Tanulság: a diktátor bukása után mind a mai napig a háttérben szinte folyamatosan keverik a „magyar kártyát”. A suttogó propaganda hamis híreket terjesztett és terjeszt ma is Erdély elcsatolásának szándékáról. Tegyük hozzá: sikerrel.
Remélhetőleg senki és semmi sem fogja megzavarni az idei ünnepségeket. Ám tudatában kell lennünk, hogy a diktatúra kísértete ma is közöttünk bolyong.
