Kis regélők versenye

Régmúlt idők csodás történeteit, egy vakmerő vitézek, várépítő tündérek, óriások lakta világ mozaikdarabkáit hozták el Marosvásárhelyre a hét végén az ország minden táján élő magyar kisdiákok. A Dacia Általános Iskola és a megyei tanfelügyelőség együttműködésében szervezett kilencedik regemondó vetélkedő országos szakaszán 15 megye – Arad, Bákó, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Maros, Szatmár, Szeben, Szilágy és Temes – képviseltetett. 32 gyermek hangján üzent a hajdanvolt, bátran, szabadon, szerteszét szórva kincseit.

A péntek délutáni megnyitó előtt a megyeszékhelyi pedagógusok lelkes szervezőcsapata igazi mondahősökhöz illő izgalmakat élhetett át, a korábban felajánlott helyszín ugyanis egy másik rendezvény miatt az utolsó percben foglaltnak bizonyult. Végül a főispáni hivatal tanácsterme adott méltó helyet az Erdély és Partium vidékeiről érkezett kis regélőknek és kísérőiknek.

– Mind hasonlítunk egymásra valamiben: szeretjük a mondát, amely, miközben csodás történeteket mesél, embert is formál. Erről szóljon ez a két nap: őseinkről, hőseinkről – mondta a műsorvezető szerepét betöltő Molnár Hajnal, a Dr. Bernády György Általános Iskola pedagógusa, aki elsőként a tavalyi verseny győztesét, a ditrói Erdős Vivient szólította a hallgatóság elé. A székely ruhás leányka a regemondó verseny hagyományához híven azt a mondát adta elő – a Tatárdombról szólót –, amellyel a múlt évben megnyerte a megmérettetést. Ezt követően Borsos László, az Oktatási Minisztérium oktatásügyi kabinetjének tanácsosa vette át a szót. A tanácsos az elhangzott monda kapcsán személyes emlékeit idézte fel nagyanyjáról, akinek falujában a tatárjárás utáni időkben feketében jártak, és úgy is mentek férjhez a lányok. 

– A mondák arról regélnek, hogy voltak a történelemben nehéz, sőt elveszettnek hitt pillanatok, de azok, akik megmaradtak, nem adták fel az életet – hangsúlyozta Borsos László, majd a téli napfordulón beköszönő regősök szavaival kívánt „több fényt és meleget” az egybegyűlteknek.

Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója azt emelte ki, hogy bár vannak, akik lebecsülik, megkérdőjelezik a mondák igazságértékét, az a régészeti kutatások során gyakran beigazolódik. A múzeumigazgató a nyárádszentlászlói monostort hozta fel példaként, amelynek emlékét hosszú időn át csak a szájhagyomány őrizte.

A regemondó szellemisége a kezdetektől összenőtt Bárdosi Ilona nyugalmazott tanítónő nevével. A vetélkedő pártfogója, tiszteletbeli elnöke Arany Jánost idézve – „Száll a madár ágrul ágra / száll az ének szájrul szájra...” – szólt ékes szavakkal a gyerme-kekhez.

– Ébredjetek ti, a regemondás bajnokai... A regemondás legfőbb feladata összegyűjteni a még létező szavakat, de hamvaikból feltámasztani a már elfeledetteket, élővé tenni, a regék zászlóira tűzni, és lobogtatni úgy, hogy az egész világ lássa: él még a magyar nyelv és annak szószólója...”

A Dacia Általános Iskola aligazgatójának, Magyari Leventének üdvözletét Molnár Hajnal tolmácsolta, majd Fejes Réka, elemi oktatásért felelős szaktanfelügyelő zárta a felszólalók sorát. 

– A múlt ajándéka legyen az idei verseny – kérte a szaktanfelügyelő, aki 

a Szent László-emlékév kapcsán a lovagkirály erényeit, bátorságát, népszerűségét a kisdiákokéhoz hasonlította, akik saját megyéjükben már megvívták a maguk

harcát.

– Köszönet mindenkinek, aki fenntartja ezt a mozgalmat – mondta beszéde végén Fejes Réka. A megnyitó utolsó mozzanatában a gyulakuti diákok, Varga Éva tanítványai sorakoztak fel, és adták elő gyönyörűséges furulyajátékukat.

Szent László udvarában

Szombat délelőtt népviseletben pompázó gyermekek népesítették be az Ariel Színház pódiumát. A szervezésben részt vevő pedagógusok játékos időutazásra hívták a versenyzőket, akik egy csapásra Szent László király udvarában találták magukat. Két katonának jelentkező újonc öltözetének és fegyverzetének kellékeit kapták hívó szavakként, így egyebek mellett az íj, vessző, íjászgyűrű szavak hallatára léptek egymás után közönség elé. Maros és Olt, A Gyilkos-tó mondája, A leshegy, Attila és a mutatványosok, Hargita, Mátyás király és Kinizsi Pál – szőtte magát percről percre gazdagabbra, színesebbre a mondafolyam. A mondandójukat bátran, gördülékenyen előadó kis regősöket a vetélkedő félidőjében a Marosszéki Íjász Egyesület tagjai izgalmas bemutatóval lepték meg, majd a színház udvarán a gyerekek ki is próbálhatták az ősi fegyvert.

„Meggyújtottam a tüzet, melegítem a kezem...” – hangzott fel az ének a megmérettetés utáni körtánc alatt, majd a regemondó vetélkedőt támogató Napsugár gyermeklap főszerkesztőjének, Zsigmond Emesének üzenetét hallgathatták meg a gyermekek: „Megérdemlitek, hogy Szent László katonái maradjatok. Akár karotok, akár eszetek segítségével indultok harcba, győzni fogtok, ha őt hívjátok segítségül”.

A regemondó szervezői a kis vendégek örömére szabadidős programokról is gondoskodtak. Balás Árpád nyugalmazott földrajztanár vezetésével még a pénteki megnyitó előtt városnézésre indult a csapat, a szombati verseny után pedig állatkerti séta következett. A legizgalmasabbnak mégis minden bizonnyal a záróünnepség bizonyult, hiszen ekkor derült ki, hogy ki veszi át a tavalyi győztestől a jelképes vándorbotot.

Megfürödni a kincsben...

A Kultúrpalota kistermében a balavásári Vásár néptánccsoport nyárádmenti táncokkal teremtett ünnepi hangulatot, majd Kőrösi Viktor, Magyarország csíkszeredai konzulátusának – mint a verseny kiemelt támogatójának – képviselője szólt a jelenlévőkhöz.

– Öröm volt látni, ahogy él és virul a magyar kultúra. A mondák, regék nemzeti kultúránk legősibb alkotóelemei. Hagyományaink, regéink megtartanak, ezért kell ragaszkodni hozzájuk – hangsúlyozta a konzul, majd azt kívánta, hogy a szervezők írják még hosszúra a regemondó vetélkedő történetét. Ezt követően a zsűri részéről elsőként Bárdosi Ilona értékelte a hallottakat.

– Ez a két nap az anyanyelv ünnepe volt. Megfürödhetett mindenki a nemzeti kincs legnagyobbikában. Ez a verseny ne legyen verseny, legyen feladat mindenkinek – mondta a regemondó tiszteletbeli elnöke, majd elsőként a vetélkedő alatt tapasztalt pozitívumokról szólt. 

– A 32 mondából ezúttal csak három ismétlődött, és mindenki igyekezett a saját vidékéről származó mondát hozni. Ez haladás a korábbi versenyekhez képest, és azért is fontos, mivel ez a vetélkedő egy gyűjtőmunka is egyben – hallhattuk Bárdosi Ilonától, aki arra biztatta a gyermekeket, hogy lépjenek tovább, olvassanak minél több mondát, és mondják is tovább azokat, hogy megtapasztalhassák azt a belső melegséget, ami a regélés során úrrá lesz rajtuk. A továbbiakban a helyes hangsúly, hanglejtés törvényszerűségeinek betartására hívta fel a versenyzők figyelmét, a felkészítőket pedig arra intette, hogy óvják kis regélőiket a mesterkéltségtől, hadd maradjon meg előadásmódjukban a gyermeki vidámság és alázat. Makkai Kinga magyar szakos tanár szintén a beszédkészség fejlesztésének fontosságáról szólt, amely az íráskészség fejlesztése közben gyakran háttérbe szorul. Karp Ágnes, a regemondó vetélkedő ügyvezető elnöke a gyerekeket kérdezgette az elmúlt napok élményeiről, majd megjegyezte, hogy a fény a szemükben egyértelművé tette, hogy örömmel regéltek és hallgatták egymás regéit. A továbbiakban az is elhangzott, hogy elkészült a regemondó szereplőit és az elhangzott mondákat egybegyűjtő negyedik kötet.

Végül elérkezett a legizgalmasabb pillanat, az eredményhirdetésé. A zsűri – Bárdosi Ilona nyugalmazott tanárnő, Makkai Kinga magyar szakos tanár, Galaczi Hajnalka, elemi oktatásért felelős Hargita megyei tanfelügyelő, Kerekes Amália Laura, az aranyosgyéresi Avram Iancu Általános Iskola és Dénes Irén, a Varsolci Általános Iskola pedagógusa – döntése értelmében a Napsugár-különdíjat a nagyváradi Balog Bence Áron, az erdőszentgyörgyi Nagy Paula Ibolya, a temesvári Borbély Apor Levente és a kisiratosi Tiba-Fischer Eszter kapták. Dicséretben a backamadarasi Fejér Johanna, a marosvásárhelyi Nicolae Bălcescu Általános Iskolába járó Nagy Izabella, a csíkdánfalvi Dobos Rita és a kézdivásárhelyi Ranc-Gyárfás Gergő részesült. A harmadik díjat a kovásznai Jakucs János Tihamér érdemelte ki, második helyezést a Krasznából érkezett Papp Alexandra Katalin ért el. Az első díj és egy esztendőre a vándorbot a székelyudvarhelyi Péter Krisztáé lett. Jövőre őt várják majd vissza, hogy mondájával megajándékozza a soron következő kis regősöket.