Az értékelő szerint Románia jelentős eredményeket ért el ugyan a korrupció elleni küzdelemben, most azonban a megelőzésre kell összpontosítania.
A múlt héten hozta nyilvánosságra az Európa Tanács Korrupcióellenes Államainak Csoportja (GRECO) azt az értékelőt, amelyet a november 30–december 4. közötti strasbourgi plenáris ülésen fogadott el, és amelynek témája a korrupció megelőzése a parlament tagjai, a magisztrátusok, ügyészek körében.
Az értékelő kritériumai között a legfontosabbak az érdekellentétek, bizonyos tevékenységek betiltása vagy a tevékenység elvégzéséhez való jog beszűkítése, vagyonbevallások, kötelezettségek és érdekek, az érdekkonfliktusra vonatkozó szabályok betartása, a feddhetetlenségi normák ismerete. A jelentés 13 ajánlatot fogalmaz meg a román hatóságok számára: ebből kilenc a parlament tagjaira, négy a bírák és ügyészek körében létező korrupció megelőzésére vonatkozik.
Az értékelő szerint Románia jelentős eredményeket ért el ugyan a korrupció elleni küzdelemben, most azonban a megelőzésre kell összpontosítania. A parlamenti képviselők és szenátorok esetében el kell fogadni egyfajta etikai kódexet, felül kell vizsgálnia a honatyák parlamenti mentelmi jogára vonatkozó rendszert, és világos kritériumokat kell megfogalmaznia. Az Európa Tanács ugyanakkor a bírák és ügyészek magatartási kódexének kiegészítését is szorgalmazza, és javasolja az érdekkonfliktusok és a szolgálati összeférhetetlenségi szabályok világos megjelölését.
A parlamentnek megfogalmazott ajánlások között első helyen az átláthatóság növelése, az állampolgároknak a törvényhozási tevékenységre vonatkozó információkhoz való hozzáférése, a lobbitevékenységek átláthatóvá tétele, a parlamenti képviselők etikai kódexének elfogadása és hatékony alkalmazása szerepel. Az igazságszolgáltatás területén ajánlásokat fogalmaz meg a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) és a Bűnügyi Felügyelet számára a feddhetetlenség, illetve a feddhetetlenségi és etikai standardok ismeretének és alkalmazásának a növelésére, valamint az ügyészségek vezetőinek kinevezése és visszahívása átláthatóbbá tételére.
Az elkövetkezendőkben az igazságügy-minisztérium a parlamenttel és a Legfelsőbb Bírói Tanáccsal közösen biztosítani fogja a GRECO ajánlásainak beillesztését az előkészületben levő 2016–2020-as országos korrupcióellenes stratégiába.
Köztudott, a GRECO egy olyan testület, amely javítani szeretné tagjainak felkészültségét a korrupció elleni küzdelemben. Ennek érdekében vizsgálja, hogy a tagok által alkalmazott szabályozás mennyire felel meg a korrupcióellenes követelményeknek, segíti a tagállamokat az országos korrupcióellenes politikák gyenge pontjainak meghatározásában, kezdeményezi a szükséges jogszabályi, szervezeti és gyakorlati reformokat.
Történt tehát előrelépés a korrupció visszaszorításában. Csak valós politikai akaratra lenne szükség, hogy a politikusok ne akadályozzák a bűnüldöző szervek munkáját, és ne mentsék egymást, mert amíg ez történik, nem lehet szó reális korrupcióellenes küzdelemről.
Annak ellenére, hogy pár pontban történt előrelépés, olyan közép- vagy hosszú távú korrupcióellenes intézkedések nem történtek, amelyek konkrét és fenntartható eredményeket hoznának. Pedig csak így lehetne remény arra, hogy egyszer lekerülünk a világ legkorruptabb országainak szégyenlistájáról.
