A Kis-Küküllő mente székely népviselete

Bonyha a Kis-Küküllő mentén, azaz a Vízmelléken fekvő, kiemelkedő vásároshely, a környező vidékek állandó találkozóhelye.

Albert János szabómester műhelye 1929-ben

Bonyha a Kis-Küküllő mentén, azaz a Vízmelléken fekvő, kiemelkedő vásároshely, a környező vidékek állandó találkozóhelye. Mindmáig vásárok vannak itt. Minden hónap második vasárnapján vegyes vásárt tartanak, de a leghíresebb a karácsonyi, pünkösdi, aratási, azaz ünnepeken tartott vásárok. Ezzel magyarázható a község lakóinak fogékonysága az új iránt, s a sokféle hatás keveredése. A férfiviselet azonos a legősibb erdélyi régi ruhadarabokkal. Az általunk vizsgált korszakban, a XX. század elejétől 1970-ig, s néhol máig, a XXI. századig is jellemző az ősibb harisnyaviselet, s az azt folytató priccsesnadrág a fiatalabb korosztály számára 1950-től. A férfiak 1960-ig viseletben jártak. A legények zöld kalapjukra árvalányhaj bokrétát tettek, a Melegoldalról, a falu határából szedték. A leányok a kedvesük kalapjára piros muskátlit tűztek ünnepekkor, s a húsvéti locsolók előre elkészített kis ibolyacsokrokat kaptak a leányoktól a lájbira vagy ujjasra. Az idősek csak fekete kalapot hordtak, bokréta nélkül, s télen karimás fekete báránybőr kucsmát. A férfiing mellévarrott, bő ujjú, vállban ráncolva, s háromujjnyi széles gombolós kézelő zárta le a csuklónál. Az ing mellrészére, a hasíték két oldalára 6-6 zájmelit varrtak, apró, géppel letűzött hajtásokat, s a XX. század elején csipke is díszítette a házilag szőtt gyapotingeket. „Pak” gyapotot vettek az asszonyok, abból szőttek. A „gagya” vegyes anyagból készült, a gyapotot kenderrel verték le, s két vetélővel dolgoztak, egyikben kenderfonal, a másikban gyapotszál volt. Az ünneplő tiszta gyapotból készült, csak az 1950-es évektől kezdtek gyolcsot venni anyagnak. Nem szőttek viselő inget, amikor elkopott az ünneplő, felvették viselőnek. A csipkét 2-2 sor zájmeli közé varrták a gombház mellé, géppel. A bebújós inget felváltotta a végiggombolós ing, de a zájmeli és csipkedíszítés megmaradt. Harisnyát, ujjast, priccsesnadrágot háziposztóból szőtt a háziasszony. A lájbi itt sem volt soha színes, egyszínű szürke gyapjúból szőtték. A gyapjút otthon áztatták, megtépték, Dicsőben vagy Mikházán fésültették, megfonták, megszőtték (a priccsesnadrágot fenyőágasan, s néha az ujjast is). Bonyhára lószekérrel ment egy mikefalvi ember, összegyűjtötte a ványolni való anyagokat az asszonyoktól, megegyezve, hogy hányasra kell „üttetni” (az ijjast háromnegyedesre, a harisnyát egészre), s Szeben mellé vitte ványolni. Visszavitte, s akkor fizették ki a tulajdonosok a munkát és a szállítást. Utóbb Udvarhely mellett, Kadicsfalván ványolták a priccsesnadrágok anyagát. Eredetileg a XX. század elején a harisnyán csak a lábszárak oldalsó szélén s hátul körben volt fekete zsinór, díszítés elől nem volt rajta. A falu híres szabómestere voltAlbert János, aki Balavásárról származott, a zsebekre szürke, fekete szegélyt varrt, s négycentis recés, kacskaringós mintával zsinórozta ki azokat. A lájbi nem volt díszítve, s a régi ujjasok sem, amelyeket parkétanyaggal béleltek, s télen bundát gomboltak bele, bundagallérral viselték. Albert János szabómester a vidék számára rendelésre készített ujjasaira vitézkötést tett félcentis, lapos zsinórból, s díszítést is, tulipános, lóhere alakú mintákkal. A zsinórt felesége, Lakatos Erzsébet kötötte, már 20 éves korától. (A szabómester 2005-ben, felesége 2000-ben hunyt el.) 1965-ben még élt ez a viselet, de a harisnyát a priccsesnadrág váltotta fel, amelyet nem díszítettek. A férfiak számára az irhabundákat a helyi szűcsmester, Puskás János készítette. A férfiak kenderkötényt kötöttek az istállóban vagy a mezőn végzendő piszkos munkákhoz, hogy a ruhájukat védjék. Az ünneplő lábbeli kemény szárú fekete csizma volt, munkára bakancs, ezt szegődték, vagy a vásárból vették, s a barna bürgeri csizma is néha előfordult, de nem lett általános viselet.

Hírek régi cipészek voltak: Török József, Dézsi József, Dézsi Sándor. Régi hírek szabók: Albert János, Szakács István, Lőrinczi Ferenc. Szűcsmesterek: idősb és ifjabb Puskás János, Fazakas János, Dézsi Imre, Dézsi Márton, Pali József.