Kis bunda, nagy bunda

Nagy szenzációt keltett a nyáron, hogy 187 gólt született két Sierra Leone-i másodosztályú mérkőzésen (összesen), az egyaránt a feljutásért küzdő Kahunla Rangers és Gulf FC „jóvoltából”. A két csapat vezetői úgy döntöttek, biztosra mennek – de fogalmuk sem volt róla, hogy a rivális háza táján is hasonló gondolatokat melengetnek (vagy talán igen, és akkor megpróbáltak egymásra licitálni?). Így történt, hogy a Kahunla 95-0-ra múlta felül a Lumbebu Unitedet, míg a Gulf 91-1-re végzett a Koquima Libanonnal. A két eredményt utólag természetesen megsemmisítették, az idősebb Maros megyei focidrukkereknek és egykori labdarúgóknak pedig a hír olvastán biztosan eszükbe jut, hogy házunk tájáról is származik egy hasonló történet, amelyben két marosvásárhelyi csapat vitte a prímet. Idézzük fel az Elektromaros és a Metalotehnica kizárásának sztoriját!

Az 1977–1978-as idény zárófordulójában történt, amikor a bajnoki cím sorsa forgott a kockán: a két rivális, az Elektromaros és a Metalotehnica összesen 55 gólt lőtt aktuális ellenfelének azzal a nem titkolt céllal,  hogy bebiztosítsa a feljutását. Az Elektromaros 24-0-ra legyőzte a Disznajói Recoltát, a Metalotehnica pedig 31-0-ra diadalmaskodott a Nyárádtői Unireával szemben! Végül mégsem ők léphettek feljebb, mert – akárcsak most, Sierra Leonéban történt – a szervező a két klub tisztességtelen előnyszerzési kísérlete miatt valamennyi érintettet kizárta a pontvadászatból egy évre: nem csak az „elkövetőket”, de a velük cinkos ellenfeleket is!

A két marosvásárhelyi klub játékosai, Aszalos János és Puji János, valamint a Metalotehnica edzője, a jelenleg 95 éves Gierling György egybehangzóan az akkori vezetőségüket okolja a történtekért. Valamennyiüket arra kértük, idézzék fel, mire emlékszenek a meccs előtt, közben és után történtekből.

A bankett után tudták meg, hogy kizárták őket a bajnokságból

A 70 éves Aszalos János, a Metalotehnica egykori kiváló középpályása – aki azon a meccsen 13 gólt lőtt – kiemelte, az akkori nyárádtői játékosok zöme náluk dolgozott, így a vállalat vezetőségének igénye szerint kényszerültek eljárni a találkozón. „Nem volt látványos az összecsapás, végig egykapuzás folyt. A hatalmas gólkülönbséggel megnyert futballmeccs után a Víkendtelepen megünnepeltük a feljutást, hogy kevéssel utána értesüljünk róla: a bundázásban érintett négy csapatot egy évre kizárták a bajnokságokból” – mondta el Aszalos János. Hozzátette: náluk is, az Elektrónál is jól képzett játékosok fociztak, sokan közülük megállták volna a helyüket az egykori AS Armata együttesében is. „Ezért is volt olyan színvonalas az akkori városi vagy a megyei bajnokság. Sőt, még a falusi bajnokságban is lehetett jó focisokat találni akkoriban” – vélekedett.

A 71 éves Puji János (Náni), az Elektromaros korábbi kőkemény hátvédje (14 évet játszott az Elektromarosnál), majd pályagondnoka nevetve mesélt a történtekről. „A Metalotehnica az utolsó előtti fordulóban Radnóton döntetlent ért el, mi pedig nyertünk, így alakult ki a pontegyenlőség, és kapott jelentőséget a gólkülönbség a bajnoki győzelem – és ezzel a feljutás – tekintetében. Az utolsó meccsünk nagyon jó iramú volt, 4-0-ra vezettünk félidőben. A Metalotehnica azonban 45 percnyi játék után már tizenegynél járt a lőtt gólok tekintetében. Szünetben hajdani edzőnk, Végh János adta ki az utasítást, hogy rúgjunk minél több gólt a második félidőben, szabad az út. Az „Elektrónak” és a „Metalónak” is kiváló futballistái voltak, talán a Metalotehnica egy fokkal jobb volt, hiszen ott védett Ungvári István, a mezőnyjátékosok között pedig ott volt Márton Sándor, Aszalos János, Csizmadia József, Kovács Elek, Sipos Árpád és Ioan Man. Tőlünk Emil Nae kapust, valamint Kuti Csabát, Mihály Ferencet, Bükkösi Lászlót, Ursu Józsefet, Petrica Negreát, Geréb Zoltánt, Szánthó Jánost és Dobra Csabát emelném ki, így mindkét csapat megérdemelte volna a sikert. A legérdekesebb az, hogy a disznajóiak négy olyan játékost játszattak ellenünk, akik nem voltak leigazolva náluk, így az Elektromaros vezetősége megóvhatta volna a mérkőzést, a zöldasztalnál 3-0-ra nyerünk, és így feljuthattunk volna. Igen ám, de ez akkor nem jutott eszünkbe…” – mesélte Puji János.

Szégyelli, hogy ő volt a Metalotehnica edzője

A 95 éves Gierling György a Metalotehnica edzőjeként vállalt szerepet a történtekben. „Mondjuk úgy, hogy nem vagyok büszke rá, hogy részes voltam. Az eredmény semmilyen formában nem tükrözi sem az én képességeimet, sem a játékosokét. A szakosztályunk akkori elnökétől, bizonyos Năsăudeanutól kaptuk az utasítást, hogy sok gólt kell rúgnunk a nyárádtőieknek, akiknek a nagy része a gyár alkalmazottja volt. Az Elektromaros akkori edzőjével, Végh Jánossal jó baráti kapcsolatot ápoltam, később, amikor már Nyárádszeredán edzősködtem, egy hazai, vesztes mérkőzés után felelevenítettük az eseményeket. Emlékszem, hogy neki köszönhetően kaptunk az Elektromaros vezetőségétől egy olajos kalorifert, amellyel évekig fűtöttük az öltözőt” – emlékezett vissza Gierling György, aki labdarúgói pályafutása során többek közt Szusza Ferenc, Zsengellér Gyula (Újpest), Buzánszky Jenő (Dorogi Bányász), Rudas Ferenc, Mátrai Sándor és dr. Fenyvesi Máté (Ferencváros) ellen is futballozott Marosvásárhelyen.

A világrekord

Azt hihetnénk, hogy Sierra Leonéban megdöntötték a csúcsot az egy mérkőzésen szerzett gólok száma tekintetében, de nem: a Guinness Rekordok Könyve szerint 2002-ben, Madagaszkáron, a bajnokság döntő rájátszásában a címvédő SO l’Emyrne 149-0-s vereséget szenvedett a bajnoki címet elhódító Ademától.

Ehhez képest a Metalotehnica és az Elektromaros „rekordja” kismiska csupán.