Kincső és az Orbital Strangers Project

Vagy fordítva, úgy talán logikusabb a sorrend. Az elismert brandként működő budapesti fotós alkotópáros jött Marosvásárhelyre bemutatkozni a Bernády Ház közönségének; Aknay Csabának és Kotschy Gábornak, a márkanév megteremtőinek és felfuttatóinak köszönhető a Kincső című különleges fotókiállítás, amelyet a november 7-i megnyitón Both Gyula, a Marx József Fotóklub elnöke ajánlott a jelenlevők figyelmébe. A tárlat különlegességét mindenekelőtt az adja, hogy egyetlen alanya, modellje van, Kincső, akit egy fiktív roadmovie képein keresztül ismerünk meg. Aki viszont ott volt az eseményen, külön örülhetett a kedves meglepetésnek, személyesen is találkozhatott az ifjú színésznővel, Blénesi Kincsővel. Hallhatta vallomásait, beszélgethetett is vele a jó hangulatú rendezvény oldottabb perceiben. Persze, ha vallomás, akkor kézzel írott szövegekre is hivatkozhatunk, az ihletett fotók, a méretes vizuális etűdök alatt a művésznő jellegzetes balra dőlt, szálkás kézírását olvashattuk arról, hogy milyen gondolatokat, érzelmeket váltott ki belőle a fotózás, amely szülőhelyétől, Gyergyószentmiklóstól új otthonáig, Budapestig vezető fizikai és lelki utazását igyekezett esszészerű összetettségben érzékeltetni, metaforikus, lírai köntösben felmutatni.

Az Orbital Strangers nemzetközileg is komoly hírnévre tett szert, amint Aknay Csaba elmondta, sokfelé volt – és remélhetőleg lesz még – kiállításuk, az alkalmazott fotográfia terén is sikerrel teljesítenek. Éveken át a magyar Forbes magazin vizuális arculatát formálták, és a filmszakma, a filmkészítés berkeiben is jól hangzó nevet vívtak ki maguknak. Standfotósként világsztárok körében is gyakran megfordultak. Ő is, akárcsak társa, Kotschy Gábor, aki most nem jöhetett el Vásárhelyre, egyénileg is kitartóan halad előre a pályán. Gazdag fotográfusi ténykedésük során kitűnt sajátos, modern világlátásuk, ezt a művészfotózásban, a képzőművészeti igényű alkotásban is érvényesítik. Ilyen művészi koncepció jegyében született a Kincső-sorozat. A helyváltoztatás, a kétlakiság lelki, érzelmi, hangulati megpróbáltatásait maguk is megtapasztalták, Aknay Hollandiában, Kotschy Angliában tartózkodott hosszasabban, majd tért haza Magyarországra. Alaposan megismerhették tehát azt a lelkiállapotot, amibe Kincső is belecsöppent eddigi pár pályakezdő esztendejében.

Blénesi Kincső neve a filmbarátok körében csenghet ismerősen. A többszörösen díjazott magyar rövidfilmben, Csoma Sándor Casting című alkotásában nyújtott teljesítményével váltott ki elismerést, díjjal is jutalmazták alakítását. Majd a mozivásznon is bizonyíthatott, a Fabricius Gábor rendezte nagyjátékfilmben, az Eltörölni Frankot című magyar produkcióban kapott fontos szerepet. A filmezés lehetősége átcsábította az anyaországba, az otthonteremtés viszont többféle, elsősorban lelki megterheléssel jár. Itthon és otthon kettősségével kell mindenkinek megbirkóznia, megbarátkoznia. Nem könnyű folyamat, az érzékenyebb embereket jobban megviseli. Hogy ez Kincsőnél miképpen nyilvánult meg, azt tükrözi ez a tárlatanyag, amely a fotós kettős és a színésznő alkotói karakterét is jól kirajzolja. Amint Blénesi Kincső részletezte a tárlatnyitón, a képek maguk itt meg ott egy héten át reggeltől estig intenzív munkával készültek. Hogy mennyit tartottak az utómunkálatok, arról ezúttal nem volt szó. Ezekről biztos többet megtudunk a finisszázson, amelyen az ígéretek szerint Kotschy Gábor is jelen lesz. Ennek dátumát a későbbiekben közöljük.