Kik voltak a legrövidebb ideig kormányfők Európában?
2022-11-01 15:58:34
- Mózes Edith
Liz Truss miniszterelnöksége 45 napig tartott
A brit történelembe a legrövidebben kormányzó miniszterelnökként fog bekerülni Liz Truss, aki október 20-án mondott le a konzervatív párt elnökségéről, és már ki is nevezték utódját: Rishi Sunak, korábbi kihívója, volt pénzügyminiszter a következő brit kormányfő.
A korábbi brit rekord George Canning nevéhez fűződik, aki haláláig, mindössze 119 napig volt hivatalban az 1820-as években.
Kiemelkedően rövid ideig hivatalban lévő miniszterelnökök
Az EURONEWS az elmúlt 50 évből állította össze a 200 napnál rövidebb ideig hivatalban lévő kormányfők listáját, kizárva az ügyvezető, illetve megbízott miniszter-elnököket. Ebből tallóztunk.
Montenegró: Dritan Abazovic – 177 nap (ez még nőni fog, mert még nincs meg az utódja)
Abazovicot idén augusztus 20-án buktatták meg egy bizalmatlansági szavazáson a parlamentben. A liberális-zöld URA Mozgalom vezetője azután került hatalomra, hogy áprilisban összeomlott a kormány. Montenegró új miniszterelnökét még nem nevezték ki.
Belgium: Paul Vanden Boeynants – 165 nap
Paul Vanden Boeynants kétszer volt Belgium miniszterelnöke: először az 1960-as években két évig, majd 1978. október 20. és 1979. március 3. között mindössze 165 napig. Vanden Boeynants ezután sem tűnt el teljesen a közéletből, az 1980-as években 3 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték adócsalásért. 1989-ben pedig elrabolta egy bűnbanda és egy hónapon át tartotta túszként fogva, 30 millió belga frankot követelve érte. A politikától a kilencvenes évek közepén vonult vissza teljesen. 2001-ben hunyt el tüdőgyulladásban egy szívműtét után.
Észtország: Andreas Tarand – 161 nap
Andreas Tarand 1994. november 8-tól 1995. április 17-ig töltötte be az észt miniszterelnöki posztot, előtte két éven át környezetvédelmi miniszter volt. Ő volt az ország történetének tizedik kormányfője. A most 82 éves szociáldemokrata politikus egész életében környezetvédő volt, az egyetemen klimatológiát tanult.
Franciaország: Bernard Cazeneuve – 161 nap
A francia szocialista Bernard Cazeneuve már miniszterelnöksége elején sejthette, hogy nem ő lesz legtovább a hivatalában. François Hollande akkori elnök azután nevezte ki kormánya élére, hogy elődje, Manuel Valls elindult a szocialista párton belül az előválasztáson. Vallsból végül nem lett elnökjelölt, és egyike volt az első szocialista politikusoknak, akik beálltak Emmanuel Macron mögé a 2017-es elnökválasztáson, szemben az előválasztást megnyerő baloldali jelölttel.
Koszovó: Albin Kurti – 121 nap
Amikor a legfőbb koszovói ellenzéki párt, a baloldali Önrendelkezés (Vetevendosje) vezetője, Albin Kurti 2020 februárjában, a koalíciós partnereivel folytatott több hónapos tárgyalások után végre miniszterelnök lett, nem számított arra, hogy Donald Trump amerikai elnök leváltja.
Ugyanis Trump nagyon szeretett volna bekapcsolódni a Koszovó és Szerbia közötti megoldhatatlan politikai kérdések megoldásába, és Kurti az útjában állt.
Az Egyesült Államok balkáni megbízottja, Richard Grenell összeállított egy parlamenti pártkoalíciót, ami aztán bizalmatlansági szavazást kezdeményezett Kurti ellen. Ez sikerült, és pontosan négy hónappal a hatalomra kerülése után leváltották.
Albánia: Fatos Nano – 103 nap
Fatos Nano befolyásos családból származott a kommunista Albániában, és folyamatosan lépegetett felfelé az Albán Munkáspárt ranglétráján.
Végül egy átmeneti kormány miniszterelnökévé nevezték ki, és 1991-ben a kommunizmus utáni első demokratikus választások megszervezésével bízták meg.
Pártja megnyerte a választásokat, és ő lett a miniszterelnök. Azonban néhány héttel később a független szakszervezetek által szervezett általános sztrájk lemondásra kényszerítette. Ez 1991 júniusában történt, összesen 3 hónap és 13 nap után távozott posztjáról.
Olaszország: Amintore Fanfani – 102 nap
A napokban alakult meg és tette le esküjét Olaszország 68. kormánya 1946 óta (azaz 76 év alatt). Amintore Fanfani összesen hatszor volt miniszterelnök – az első alkalom volt a legrövidebb, 22 nap még az 1950-es években. A második legrövidebb időszak 1987. április 18-tól július 29-ig tartott, ez volt az utolsó alkalom. 1999-ben, 91 éves korában halt meg.
Románia: Mihai Răzvan Ungureanu – 89 nap
Mihai Răzvan Ungureanut 2012 februárjában nevezték ki Románia miniszterelnökévé, hogy stabilizálja az országot a súlyos politikai válság közepette. A megbízatást Traian Băsescu konzervatív vezetőtől, akkori román elnöktől kapta.
A lépést sokan ahhoz hasonlították, ahogy Borisz Jelcin orosz elnök előléptette Vlagyimir Putyint orosz elnöknek 1999-ben. Azonban Ungureanuban és Putyinban nem sok közös vonás van, így karrierjük további alakulásában sincs. A Román Hírszerző Szolgálat egykori igazgatója elvérzett a parlamenti nagykoalíció bizalmatlansági szavazásán kinevezésnek évében, május elején.
Finnország: Anneli Jäätteenmäki – 69 nap
Anneli Jääteenmäki volt Finnország első női miniszterelnöke, 2003. április 17-től június 24-ig volt hivatalban. A 2003-as parlamenti választásokon győzelemre vezette a Centrum Pártot. Nem sokkal később azonban botrányba keveredett. Komoly kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy miként jutott hozzá bizalmas, az iraki háborúval kapcsolatos külügyminisztériumi dokumentumokhoz, melyeket felhasznált választási kampányában az ellenzék lejáratására.
Bulgária: Andrej Lukanov – 22 nap
Bulgáriában az elmúlt 18 hónapban négy általános választást tartottak, és négy miniszterelnököt neveztek ki. A legkevesebb időt még 1990 végén Andrej Lukanov töltötte az ország vezetőjeként. Lukanov volt a Bolgár Szocialista Köztársaság utolsó miniszterelnöke, és mivel az ország a többpárti választásokat követően megkezdte a nyugati típusú demokráciára való áttérést, 1990. november 15-ig (a rendszerváltás utáni első szabad választásokig) töltötte be ezt a tisztséget. Nagyszabású tüntetésekkel és általános sztrájkkal kényszerítették lemondásra, amit 1990. december 7-én meg is tett.
Horvátország: Josip Manolic – 22 nap
Josip Manolic rövid horvát miniszterelnöki megbízatása abban a viharos időszakban történt, amikor Horvátország 1991. június 25-én kikiáltotta függetlenségét Jugoszláviától, ami háborút váltott ki az országban élő szerb nemzetiségűekkel, akiket Belgrád és a Jugoszláv Néphadsereg maradék harcosai támogattak.
Manolic az újonnan függetlenné vált ország első miniszterelnöke lett. 1995-ben azonban kudarcba fulladt az a kísérlete, hogy megszervezze a HDZ tagjainak tömeges disszidálását, mellyel meg akarta fosztani Tudmant a parlamenti többségtől. Ezután csillaga leáldozott, és nagyrészt befolyás nélkülivé vált.
Manolic, aki 2020 márciusában töltötte be 100. életévét, egy másik rekordot is tart: ő a világ egyik legidősebb élő volt miniszterelnöke.
Litvánia: Albertas Šimenas – 3 nap
A Litvánia Szovjetuniótól való függetlenségét deklaráló 1990. márciusi litván állam újjáalakításáról szóló törvény egyik aláírójaként ismert Šimenas 1991. január 10-én lett a balti ország miniszterelnöke, miután az előző kormány a gazdasági válság miatt lemondott. Šimenas azonban három nappal később eltűnt, miután a szovjet hadsereg bevonult a fővárosba, Vilniusba, és ostrom alá vette a város kulcsfontosságú épületeit.
Mivel Šimenas a zavargások közepette sehol sem volt, Gediminas Vagnorius – az 1990. márciusi törvény másik aláírója – rendkívüli ülést tartott, és átvette a hatalmat.
Svédország: Magdalena Andersson – 7,5 óra
Svédország első női miniszterelnöke, Magdalena Andersson első alkalommal mindössze hét és fél órát töltött hivatalában. 2021 novemberében, napokig tartó tárgyalások után sikerült Anderssonnak kisebbségi kormányt összeállítani, két kisebb párt támogatásával. Miután a parlament megszavazta a kinevezését, új költségvetési tervet mutatott be, de mivel az egyik párt visszavonta a támogatását, mindössze hét és fél órával a kinevezése után lemondott. Néhány nappal később a költségvetés ismét terítékre került, módosították és jóváhagyták, Anderssont pedig ismét svéd miniszterelnökké választották, és ezt a tisztséget egészen addig töltötte be, amíg 2022 októberében, az általános választásokat követően le nem váltották. Olyan történelmi döntés fűződik nevéhez, mint az ország csatlakozási kérelmének benyújtása a NATO-hoz.
