Egy, a The Washington Post által közölt felmérés szerint Románia lakosságának mindössze egy százaléka éri el azt a globális standardot, ami az úgynevezett középrétegbe sorolhatná.
Egy, a The Washington Post által közölt felmérés szerint Románia lakosságának mindössze egy százaléka éri el azt a globális standardot, ami az úgynevezett középrétegbe sorolhatná. Ezzel szemben az Országos Statisztikai Hivatal 10%-ban állapítja meg ezt az arányt, hozzátéve, hogy „nem engedhetnek meg maguknak luxuskiadásokat”, és bár a román családok jó részének (30%) elég jövedelme van ahhoz, hogy beilleszkedjék a kategóriába, a vásárlóereje nem üti a globális standardokat.
Homi Kharas, a Brookings Intézet szakértője szerint azok a személyek mondhatják magukat középréteghez tartozónak, akiknek elég pénzalapjuk van ahhoz, hogy kielégítsék az élet alapvető szükségleteit: élelem, ruha, lakás, és marad pénzük extra szolgáltatásokra, tévére, autóra stb.
Tény, hogy bár nőttek a jövedelmek nálunk is, az év első három havában a kiadások több mint 63%-a fogyasztásra ment el, 29% pedig adókra és egyéb hozzájárulásokra. Beruházásokra mindössze 0,3%-ot adtak ki, ami még a 2017-es év azonos időszakához képest is visszaesést mutat (0,5% volt). Luxuskiadásokra nemigen maradt.
A Világbank két közgazdásza kétarcú országnak nevezi Romániát: a főváros virágzó metropolisz, ahol az egy főre jutó bruttó hazai össztermék meghaladja az Európai Unió átlagát, vidéken viszont sok helyen középkori viszonyok uralkodnak.
Bár a gazdaság fejlődik, mintegy 3 és 5 millióra tehető azoknak a száma, akik az EU más országaiban dolgoznak, miközben a hazai munkaerőpiaci részvétel mindössze 66%.
Az infrastrultúráról jobb nem beszélni. A globális versenyképességi ranglistán a szállítási infrastruktúra fejlettsége szerint Románia a 137 vizsgált országból a 102., a nem megfelelő tervezés és a közigazgatás gyenge minősége miatt az egyetlen olyan EU-s tagállam, amely nem tudta kihasználni a csatlakozása óta rendelkezésére álló strukturális alapokat, és a kiszámíthatatlan szabályozási környezet gátolja a kisvállalkozásokat abban, hogy nemzetközileg is versenyképesek legyenek.
Azt is megállapították, hogy a romániai lakosság negyede kevesebb mint 5,5 dollárból él naponta, ami az EU-ban a legnagyobb szegénységi szintnek számít. A legszegényebb réteg felének nincs munkahelye, 28% pedig a megélhetési háztáji gazdálkodással tartja fenn magát. Hozzáteszik, hogy Romániában ötből egy személynek nincs közvetlen hozzáférése ivóvízhez, ezen személyek harmadának pedig illemhely sincs a lakásán, az ország oktatási rendszere súlyos problémákkal küzd: a romániai diákok 40%-a funkcionális analfabéta, vagyis tudnak ugyan írni és olvasni, de nem rendelkeznek azokkal a kompetenciákkal, amelyekkel hasznosítani tudnák az életben ezeket a készségeket. És Romániában minden ötödik gyermek abbahagyja az iskolát, amiben szintén EU-s sereghajtók vagyunk.
Ezzel szemben a 300 leggazdagabb személy összvagyona meghaladja a 23 milliárd eurót. Kétarcú világ: gazdagok-szegények, főváros-vidék, luxus-létminimum. Ez Románia.
