Két alappillér marad
Múlt héten az Európai Bizottság közzétett egy dokumentumot, amelyben elemezték a 2020 utáni mezőgazdasági támogatási lehetőségeket, a jelenlegi rendszer megőrzésétől a 30%-os csökkentésig. Románia azt szeretné, hogy ne csökkenjenek az alapok, még akkor sem, ha a tagországoknak többet kell az Európai Unió költségvetésébe fizetniük. Mind Románia, mind a visegrádi négyek (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) mezőgazdasági szakértői kifejtették véleményüket az új közös agrárpolitikáról.
Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei február 19-én találkoztak, hogy egyeztessék álláspontjukat. A tárgyalások az elkövetkezendő időszakban folytatódnak. Nemcsak Románia szeretné megőrizni a támogatások eddigi mértékét, hanem a volt kelet-európai tömbhöz tartozó országok, sőt egyes fejlettebb országok politikusai is, azzal a feltétellel, hogy egyszerűsítsék az eljárást. A brüsszeli politikusok is az unió agrárpolitikájának a megreformálására törekszenek.
Alexandru Potor, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a sajtónak kifejtette, Románia azt szeretné, hogy a támogatási rendszer továbbra is két pillérre támaszkodjon, az egyik a vidékfejlesztés, a másik a gazdáknak nyújtandó, életképesnek bizonyult direkt támogatások. Felmerült az is, hogy a vidékfejlesztésre szánt összegek kerüljenek át a kohéziós alapokba. A tárgyalásokon szó esett arról is, hogy bővítsék a kis és közepes farmoknak nyújtandó támogatást. – Egyetértenénk az összegek behatárolásával, amennyiben növelhető lenne a kis és közepes farmoknak nyújtott visszaosztott támogatás. Románia azt szeretné, ha az unió kiegyenlítenié az európai gazdáknak nyújtott földalapú (direkt) támogatást, ugyanis míg egy romániai gazda mintegy 180 eurót kap, az európai átlag 260 euró körül van. Csak így biztosíthatnának egyenlő esélyt az uniós piacon a farmereknek – mondta többek között Potor, aki hangsúlyozta, hogy Románia megszüntetné a hazai (nemzeti) társfinanszírozási rendszert. Az a lehetőség, hogy a tagállamok saját költségvetésükből biztosítsák a direkt (társ)támogatásokat a gazdáknak, méltánytalan, és újabb egyenlőtlenségeket eredményezhet, ugyanakkor fennáll a veszély, hogy elfogyhatnak saját források, és ez felborítaná a mezőgazdasági politikát, ami így már nem lenne közös.
Egyértelműen csökkenteni kell a támogatások körül a bürokráciát. Phil Hogan agrárbiztos szerint az uniós politikát tükröző országos stratégiákat helyi szinten ültetnék életbe. Ez nem jelenti azt, hogy államosítanák a mezőgazdaságot. Fontos, hogy célszerűen használják fel a tagországok a vidéki fejlesztésre fordítandó összegeket. A vidékfejlesztés fontos Románia számára mind az infrastruktúra, mind a mezőgazdaság terén, ahol nagyobb hangsúlyt kell fektetni a zöldség-, gyümölcs- és a húsipari piac kiépítésére feldolgozóüzemek létesítésével, a fiatal farmerek felkarolásával, a nemzedékváltással, a nyereségcélú mezőgazdálkodás támogatásával.
A minisztériumban 2018 januárjától találkozósorozatot kezdeményeztek, amelyen Petre Daea miniszter és Alexandru Potor államtitkár az Európai Bizottság 2017. november 29-én közzétett új agrárpolitikáját tartalmazó dokumentuma kapcsán azokat a kulcsfontosságú kérdésekett vitatták meg, amelyek Románia számára fontosak. Az új – 2020-tól érvénybe lépő – program szerint a tagállamoknak ki kell dolgozniuk a saját kivitelezési stratégiájukat, fontos a direkt támogatások konvergenciapolitikája, ami által csökkentenék az országok közötti különbségeket. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kutatásra, az újításra, az oktatásra, a szaktanácsadó hálózatok kiépítésére, a környezeti tényezők javítására, a környezetvédelemre és a klímaváltozást okozó hatások visszaszorítására, a fiatalításra, ugyanakkor a rizikófaktorok kezelésére is.
A visegrádi négyek álláspontja
A visegrádi országok (V4) is számos aggodalmat fogalmaztak meg a 2020 utáni új uniós közös agrárpolitikával kapcsolatban. Egyetértenek azzal, hogy erős kell maradjon a rendszer, de gondok lehetnek az egyszerűsítéssel, az úgynevezett termeléshez kötött támogatásokkal és a zöldítéssel is. A V4-ek elfogadhatatlannak tartják, hogy Brüsszel az agráriumra szánt pénzeket más célokra – mint például a migránsválság kezelésére – csoportosítsa át.
Czerván György, a magyar Földművelésügyi Minisztérium államtitkára a V4-ek parlamenti mezőgazdasági bizottságainak budapesti ülése után elmondta, hogy a közös agrárpolitikának a 2020 utáni új uniós költségvetési ciklusban is erős, kétpilléres rendszeren kell nyugodnia. Az elsőben jelennek meg továbbra is a közvetlen és a piaci támogatások, míg a második pillér a vidékfejlesztési, társfinanszírozott programok támogatására szánt összegeket tartalmazza. Az államtitkár szerint minden tagország azt szeretné, ha az adminisztrációs terhek csökkennének, de az Európai Bizottság jelenlegi javaslatában most olyan változások körvonalazódnak, amelyek nem ebbe az irányba mutatnak. A testület tervezete szerint például a tagállamoknak stratégiai tervet kellene mindkét pillérre készíteniük, amelyre eddig csak a II-esben volt szükség. Az I-es pilléres támogatásokat viszont éves szinten, rövid távon igénylik a gazdák, illetve fizetik ki a tagállami ügynökségek, ezért a stratégiai tervre irányuló tárgyalási folyamat lassíthatja a kifizetéseket és növelheti az adminisztrációt – húzta alá Czerván György.
Problémát okozhatnak a termeléshez kötött támogatások is, mivel ez a témakör a 2020 utáni közös agrárpolitikáról szóló hivatalos bizottsági közleményben nem szerepel. Várhatóan változik a zöldítésre szánt támogatás is. 2020-tól minden környezetvédelmi és természetvédelmi feltételrendszer más támogatások feltételrendszerében jelenne meg.
A 2020 utáni közös agrárpolitikával kapcsolatban az uniós szakbizottságok még februárban tárgyalnak a közvetlen támogatásokról, márciusban pedig a vidékfejlesztési forrásokról. Áprilisban már az állam- és kormányfők döntenek az EU 2020 utáni költségvetéséről, így ezután kiderül az is, mekkora lesz az agrárbüdzsé. A részletszabályokat ezután dolgozzák ki, és várhatóan 2019 első negyedévére véglegesítik. (hírösszeállítás)
