Keret és tartalom
2013-02-05 16:37:19
- Mózes Edith
Olvasói megkeresés nyomán kérdeztük meg Brassai Zsombort, a marosvásárhelyi RMDSZ újraszervezésével megbízott testület szóvivőjét.
Olvasói megkeresés nyomán kérdeztük meg Brassai Zsombort, a marosvásárhelyi RMDSZ újraszervezésével megbízott testület szóvivőjét. Az emberek arról érdeklődnek, mi a procedúrája a városi szervezet elnökjelöltje megjelölésének, melyik a tagregisztráció utolsó határideje, illetve mikor kerül sor a marosvásárhelyi RMDSZ tisztújító közgyűlésére.
– A marosvásárhelyi közgyűlésre március 5-i határidővel kerül sor. A közgyűlés meghirdetése időpontjában lezárjuk regisztrációt.
– Mi a határidő?
– Pillanatnyilag nincs meghatározva a közgyűlés időpontja, március 5-ig meg kell tartani.
– Hogyan történik az elnökjelölés?
– A TKT határozata értelmében a közgyűlésen megnevezett jelöltek bemutatják a programjukat, illetve egy úgynevezett ügyvezető elnökséget is kineveznek. Legalább nyolc alelnök fog a szakterületekért felelni.
– A megyei elnökjelöltek is ugyanígy fognak eljárni?
– Ahhoz, hogy megyei elnökjelölt legyen valaki, legalább egy kerületi szervezet ajánlásával kell rendelkeznie. Ezt is a Területi Képviselők Tanácsa határozta meg, az országos alapszabályzat figyelembevételével.
– A Facebookon láttam, hogy önt a gernyeszegi kerület már jelölte. Vállalja a jelölést?
– Eddig egyetlen kerületi tisztújító közgyűlésre került sor, megtisztelve érzem magam, hogy a Felső-Maros mentiek engem neveztek meg erre a tisztségre. Természetesen örömmel vállalom a jelölést.
– Más jelöltről tud? Van ellenjelöltje?
– Egyelőre egyetlen kerületi tisztújításra került sor, nincs honnan tudnom más jelöltről.
Nagyon biztatónak tartom azt, amit a helyi tisztújító közgyűléseken tapasztalok. Nagy érdeklődés övezi ezeket a találkozókat. Ez egyértelműen azt jelzi, hogy a tavalyi választási évet elemezve, Marosludastól Ratosnyáig, Szovátától Mezőpanitig mindenhol felismerték, hogy a helyi RMDSZ-szervezeteknek nagy a jelentősége. Tudatosult a helyi vezetőkben, hogy nem elég egy hónappal a választások előtt elkezdeni a kampányt, folyamatos kapcsolattartásra van szükség ahhoz, hogy a lakosság bizalmát visszanyerjük. A helyi RMDSZ-szervezetek tevékenységét úgy kell újrahangolni, hogy az érdekvédelem elérhető közelségben legyen, érezhető legyen a jelenléte, illetve meghatározó legyen a helyi önkormányzati folyamatokra nézve. Sok esetben kiderül, hogy az elégedetlenség egyik oka az, hogy az RMDSZ helyi szervezetei nem voltak talán eléggé tudatában annak, hogy egy számon kérhető politikai programot fogalmazzanak meg az általuk képviselt településre nézve. Sok esetben az RMDSZ-t egyféle választási pártféleségnek tekintették, s ilyen értelemben jogos is volt az a lakossági visszajelzés, amely annak a klasszikusnak minősülő kérdésben fogalmazódik meg sok esetben, hogy hol voltatok eddig? Miért csak a választások előtt jösztök? Úgy tűnik, hogy ez a többé-kevésbé jogosnak nevezhető bírálat megfelelően képes újragondolásra késztetni a helyi RMDSZ-mozgalmárokat. A legkisebb falvakban is azt tapasztalom, hogy legalább húsz-harmincan összegyűlnek, a leglehetetlenebb órákban is. Tegnapelőtt Marosludas környékén, Istvánházán, Csekelakán, Magyar-bükkösön, Magyarózdon tartottunk tisztújító gyűlést, amiről később kiderült – legalábbis Istvánháza és Csekelaka esetében –, hogy tulajdonképpen nem is tisztújító, hanem alakuló közgyűlés volt, mert mindmáig csak formailag létezett, egy tartalom nélküli üres keret volt az RMDSZ, ami arra szolgált, hogy az önkormányzati választások előtt formailag eleget tegyenek a jelölésnek, amikor a községi jelöltlistákat összeállították. Elégedetten veszem tudomásul, hogy még az ilyen kis helységek is, mint Istvánháza vagy Csekelaka megfogalmazták az igényét annak, hogy az RMDSZ sokkal szervezettebben működjön, rendezvényeket, találkozókat szervezzen, amikor megyei politikusokkal vagy önkormányzati szakemberekkel találkozhatnak a helyi RMDSZ szervezésében a lakosok. Ez olyan előremutató jelzés, amely az RMDSZ szervezetépítési stratégiáját is meghatározza. Egyértelmű, hogy a következő négy évben nagyon komolyan kell arra összpontosítani, hogy a szervezet a legkisebb helységben is erős legyen.
– Ez a tavalyi választási év tanulsága?
– A tavalyi választási év tanulsága az, hogy egyetlen potenciális RMDSZ-szavazatról sem lehet lemondani. Sem a csekelaki, sem az istvánházi, sem a mezőbodoni, sem a mezőzáhi szavazatokról, hisz ezek legalább annyira fontosak, mint a nagy magyar településeken szerezhető szavazatok, ugyanis ezek összeadódva erősítik a megyében az RMDSZ politikai jelenlétét.
– Eddig nem voltak annyira fontosak?
– De igen. Az elmúlt tizenkét évben Kelemen Atilla vezetése alatt sikerült ezt a rendkívül sokszínű megyét összetartani és eredményessé hangolni.
– Ez ellentmond annak, amit az előbb mondott, hogy például Istvánházán és Csekelakán azt tapasztalta, hogy az RMDSZ amolyan tartalom nélküli, üres keret. Ebben azért van felelőssége az elmúlt tizenkét évnek, és a megyei vezetésnek is...
– Elsősorban nem a felelősséget hangoztatnám, ezzel nem volt gond. Azt azonban hozzá kell tennem, hogy egy olyan megyéről van szó, ahol összesen mintegy 220 helyi szervezet van. Mi ezt megfelelőképpen strukturáltuk. Ezek fölött volt a községi egyeztető tanács, illetve több község alkotott egy kerületet, s a kerületnek is volt egy elnöke, akinek szintén megvolt a maga felelőssége abban, hogy ezeket a helyi kis szervezeteket életben tartsa. Tizennyolc kerületet összesít maga a megyei szervezet. Azt gondolom, hogy az elmúlt tizenkét év eredménye abban mutatkozik meg, hogy egy-két hiányossággal, mint például az előbb említett két kis falu, sikerült ezt a szervezettséget megőrizni, sőt erősíteni. Egyébként az előbb említett két kis faluban tapasztalt jelenség is azt mutatja, hogy megfelelőképpen stimulálva ezeket a kis településeket, illetve elszórványosodó vidékeket, ott is még eleven ez a fajta identitástudat. Ez egyfajta politikai identitástudat: ők tudják, hogy RMDSZ-esek, és ebben az RMDSZ-es identitástudatban akarnak megerősödni. Óriási eredménynek tartom, hogy a legkisebb Maros megyei településen is a magyarok RMDSZ-esként identifikálják magukat. Ez mégiscsak egy jó megyei vezetésnek vagy megyei koncepciónak az eredménye.
