Olvasom, látom a kommunikációs technika segedelmével, hogy két német zöldaktivista sűrű sárga folyadékkal öntötte le Claude Monet francia impresszionista festő egyik legbecsesebb (-drágább, legmagasabb értékre becsült) festményét a Potsdamban található Barberini múzeumban. (Magán.) Ezt követően pedig kiváló, feltehetően nemzetek feletti cégek által Dél-Ázsiában rabszolgamunkával készült pillanatragasztóval hozzácsatlakoztak – tiltakozásul – a festmény előtti parketthez. Mint megjegyezték, nehéz szívvel tették meg a képbarmolást, melyet amúgy szimbolikus cselekedetnek tekintettek csupán. A sűrű sárga folyadék krumplipüré volt, amit egyéb normális, nem természetvédő/zöldtől különböző színű napokon a Wiener Schnitzel mellé szolgálnak fel a német/osztrák/svájci és egyéb közép-európai anyukák és feleségek, nem feledkezve meg a spanyol eredetű kiváló uborkasalátáról sem.
Ezt képrombolásnak nevezik, még akkor is, ha a festményt, amely szénaboglyákat ábrázol (mint nálunk Börtsök Samu nagybányai festő tette oly gyakorta képein téli és nyári változatban), üveglap védte. A történelemben évezredes múltra tekint vissza a képek rombolása, gyűlölete, amit a szaknyelv ikonoklazmusnak nevez. Annak idején példának okáért Bizáncban dúlt a Kr. u. 8-9. században, véres polgárháború formájában, a monoteista keresztény vallás hívei között. Középpontjában az ember, a szentek és az istenábrázolás tilalma, avagy elfogadása (engedélyezése) állott.
Emlékezhet az olvasó például az újabb korból arra a barbár cselekedetre, midőn egy őrült földtanász kalapáccsal esett neki Michelangelo Pietájának. Ötven éve történt. „Ötven évvel ezelőtt váratlan esemény zavarta meg a Vatikán pünkösdvasárnapi zarándoklatán részt vevő hívőket a Szent Péter-bazilikában. Egy Ausztráliába szakadt, akkor 33 éves magyar geológus nekirontott a Pietának, és egy geológuskalapáccsal több ütést mért rá – Szűz Mária orrát, bal szemét, bal karját leszakítva a csapásaival –, mielőtt hívők megfékezték. A körszakállas, hosszú hajú, mentálisan zavart férfi azt hitte, hogy ő maga Jézus Krisztus, aki a 20. században ismét lejött közénk” – idézem egy e-cikkből.
Nem hergelem tovább a történelmet. A hír hallatán az jutott elsőként eszembe, miért nem öntötték nyakon, bajuszán, orcáján például Sztálint, aki a potsdami értekezlet résztvevője volt 1945-ben, és akinek bizonyára van valami portrészerű emlékképe a városban, Brandenburg tartomány fővárosában. Aztán meggondoltam magam, mert akkor a sűrű krumplioldatból kapott volna Truman elnök és
Attlee brit miniszterelnök is. Ámbátor az amerikai elnök volt az, aki elrendelte Japán ellen a hirosimai atombomba-támadást. Ami a természet és az emberi nem elleni legelvetemültebb támadás volt.
Tiltakozásul tették a Letzte Generation – az utolsó nemzedék – radikális zöldcsoportosulás tagjai a környezetrombolás ellen. Úgy hitték, hogy figyelemfelkeltő akciójukat majd milliók fogják meleg szimpátiával kísérni. Nagyot tévedtek. Ahogy mostanában használják: totál szívás.
Éppenséggel a zöldmozgalmak ellenfelei most erkölcsi fölénybe kerültek, akár tobzódhatnak az örömben. A természetvédők, a máskor zajos tüntetők, a klímaápolók, a zöldelők tengerészgyalogosai, kommandósai pedig mi mást tehetnének, elhatárolódnak, nem vállalnak közösséget, „mi nem így gondoljuk” stb. nyilatkozatokat tesznek. Az Utolsó (de)Generáció című gerillacsoportot kiközösítik, megköpködik és…
Másutt paradicsomlével öntik le Van Gogh festményét, a Napraforgókat. Nem savval, nem szurokkal, kőolaj-származékokkal. (Nem akarok ötleteket adni képnáciknak.) De azt megfigyelhetjük, hogy csupa bioételekkel harcolnak, vélhetően nem gén- és vegyszerkezelt burgonyával vagy paradicsommal, csak a natúr naturáltjával. Aztán a kiválasztott képek szintén a természetből vett művészi ábrázolások: a napraforgó délfrancia tájakon érlelt sárga ipari haszonnövény, és román vendégmunkások által ápolt, szedett paradicsomból kézi facsarással kinyert szósz tartósítószerek nélkül.
Fokozni még lehet, de én, a képtárlátogató (kül- és belföldön) arra gondolok, ezentúl még inkább megszigorodnak a galériák, tárlatok megtekintésének feltételei, már semmilyen tárgyat sem vihetünk be a termekbe, meztelenül vagy ágyékkötőben látogathatók a remekmívek, mert hátha mobiltelefonunkra feltöltöttük a www.zöldhalál_sugár.com alkalmazást.
