A kávéfogyasztás hatása a magzatra
Növeli a kisebb súlyú újszülött kockázatát és meghosszabbítja a kihordás idejét a terhesség alatti koffeinfogyasztás.
Növeli a kisebb súlyú újszülött kockázatát és meghosszabbítja a kihordás idejét a terhesség alatti koffeinfogyasztás – derítették ki svéd kutatók, akik úgy vélik, hogy emiatt módosítani kellene a terhes nők koffeinfogyasztására vonatkozó ajánlásokat.
A Shalgenska Egyetemi Kórház szakemberei tíz éven keresztül 60 ezer terhes nő étkezési szokásait és szülési adatait elemezték a BMC Medicine című orvosi szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban. A koffeinfogyasztás mérésénél figyelembe vették az összes létező forrást: a kávét, a teát, a szénsavas üdítőitalokat, a kakaóalapú élelmet – süteményeket, desszerteket – és a csokoládét is.
Kimutatták, hogy a koffein – származzon bármilyen forrásból – csökkenti az újszülött testsúlyát. Az átlagsúllyal várt újszülötthöz (3,6 kilogramm) képest napi 100 milligramm koffein fogyasztása 21-28 gramm súlycsökkenést eredményez a magzatnál.
Arra az összefüggésre is felfigyeltek a szakemberek, hogy nem csupán a koffein, hanem annak forrása is hatással van a terhességre. Napi 100 milligramm koffein fogyasztása átlagban – függetlenül a származási forrástól – öt órával növeli a terhesség hosszát, ám a kávéfogyasztásból származó koffein még tovább, összesen 8 órával hosszabbítja meg azt.
A tápanyagokkal és az oxigénnel együtt a koffein szabadon áthatol a placentán, ám a fejlődő magzatban nincsenek meg azok az enzimek, amelyek hatástalanításához szükségesek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelenleg napi 300 milligrammban szabja meg a koffeinfogyasztás felső határát a terhes anyák körében, egyes országok még ennél is alacsonyabban, 200 milligrammban, amely körülbelül egy csésze kávénak felel meg.
Bár a kávéfogyasztás szoros kapcsolatban áll a dohányzással, amelyről köztudomású, hogy növeli a koraszülés és a kis súlyú újszülött kockázatát, a tanulmány nem talált összefüggést a koraszüléssel, annál inkább az átlagosnál kisebb súly és a koffeinfogyasztás között. „Ez az összefüggés fennállt akkor is, ha csupán a nem dohányzó anyákat vizsgáltuk” – idézte Verena Sengpielt, a kutatás vezető szerzőjét az EurekAlert tudományos hírportál.
