Már a kiíráskor világos volt, hogy a kormány csak színleli a járvány nyomán érkező gazdasági válságban egyik leginkább érintett ágazat, a vendéglátósok kártérítését, és ezt már az első adatok is pontosan visszaigazolták. Sokkal kevesebben igényeltek támogatást, mint ahányan jogosultak lettek volna rá, és azoknak sem lesz elég a programra szánt, eleve kevés pénz.
A szakminisztérium közlése szerint 30 ezer igénylőre számítottak, holott papíron 74 ezer cég lett volna jogosult támogatásra. Hogy miért vártak csak ennyi igénylőt, az jól látszik a megszabott feltételrendszerből is. Ahogy nálunk megszokott, jó bonyolult iratcsomót kellett összeszedni, ami pénzbe és időbe is került a pályázónak, rövid határidőt is adtak az összeállítására, és ezt csak tetézték a hivatalos közlés szerinti „szervezési nehézségek”, azazhogy az iratokat csak online lehetett „benyújtani” egy csapnivalóan működő felületen.
Szóval már eleve felére szűrték a lehetséges jelentkezők számát, de a valóság ezt is többszörösen alulmúlta, tízezernél alig több igénylő nevezett be a programba. Úgy tűnik, a vállalkozók túlnyomó többsége a programhoz méltó komolysággal viszonyult ehhez a válság definíciójának is beillő kormányzati kezdeményezéshez.
Aki meg belépett a keringőbe, két dologban nem lehet biztos: hogy ebből az állítólagos támogatásból mennyi pénzt kap, és mikor. Ugyanis a program kerete papíron két és fél milliárd lej, amiből jelenleg a költségvetésben van egymilliárd, a többit költségvetés-kiegészítés útján lehet odatenni. Ha le nem nyúlják valami egyébre menet közben, ami nálunk bármikor megtörténhet. Ha elő is kerül, a teljes keret sem lesz elég minden benyújtott kárigényre, a minisztérium adatai szerint ez csak hétezer cég kártérítésére lenne elég. Az illetékesek szerint a pénzt részarányosan fogják szétosztani az igénylők között, azaz mindenki kap valamennyit belőle. Az igények elbírálására két hónapos határidőt szabott magának a szaktárca, azaz őszre kiderülhet, hogy mennyi lesz az annyi. A kifizetések azután kezdődnek, de arról még ennyi részlet sem tudott, szóval a mikorhoz képest még a mondásbeli kutya vacsorája is egy betonbiztos ügy. Ha minden jól megy is mostantól, mintegy kétéves késéssel adnak az elszenvedett kárhoz képest eleve töredéknyi támogatást egy szezonális bevételekből élő gazdasági ágazatnak. És majd szépen elmesélik a választóknak, hogy lám, olyan csodásan szárnyal e szép haza gazdasága, hogy a vállalkozók még támogatást is alig igényelnek…
