Nem csitulnak a hullámok
a karácsony előtt sürgősségi rendelettel elfogadott adócsomag kapcsán. Nem kevés kritikát kapott már ezért a kormány, de mindaz semmiség amellett, hogy az európai jegybank tiltakozó levelében uniós kötelezettség megsértéséről beszél, amiből akár egy kötelezettségszegési eljárás is indulhat országunk ellen. Miután szelet vetett és vihart aratott, az is lehet, hogy a kormány eltörli vagy velejéig módosítja ezt a csomagot, viszont az adófizetők kárát ezzel nem fogja megtéríteni.
Az a leginkább érthetetlen az egész csomag kapcsán, hogy a pénzügyminiszter egyik nyilatkozata szerint a kormány eleve nem is számolt bevétellel idénre belőle. Ha az egyszeri adófizető azt látná, hogy az országának a kormánya hajlandó egy, akár a nemzetközi színtéren is konfliktusos helyzetet eredményező adópolitikára annak érdekében, hogy az tényleges bevételeket, és – ezeket ésszel elköltve – valós fejlődést eredményezzen, azt mondhatná, egye fene, a cirkusz senkinek nem jó, de ha az eredmények kedvezőek lesznek, megérheti azt is bevállalni. Viszont csak a cirkusz kedvéért megtenni egy ilyen lépést – mert ha pénzt nem is vártak belőle, azt azért sejthették, hogy a banki és energetikai ágazat vállalatai nem fognak tapsolni örömükben –, az két dologra vallhat.
Az egyik lehetséges magyarázat a haszonszerzés lehet. Már az adócsomag bejelentése másnapján megroggyant a bukaresti tőzsde, főleg a bankok és az energiaipari cégek részvényei gyengülése miatt. Ilyenkor aki bevásárol, az olcsón szerezhet később még értékesnek bizonyulható értékpapírt, a műfaj egyik komoly nemzetközi „specialistáját” sokat szokták emlegetni manapság főleg magyar, de hazai vonatkozásban is. Ha működne itt egy korrekt jogállam, a tőzsdefelügyelet például kideríthetné, volt-e ilyen, politikai hátszelű spekuláció azokban a napokban, de erre azért nagy összegben ne fogadjunk az idomított ügyészségek és felügyeleti szervek balkáni hazájában.
A másik magyarázat – és a kormányosok teljesítményét elnézve ennek a valószínűsége a nagyobb –, az már nem csak a szakterülethez való hozzáértés, hanem a józan ész hiánya. Ilyen játszmázást egy bizonyos életkor előtt el lehet nézni a játszótéren, de adott kor után már az ilyenre hajlamosakat zárt osztályra kellene beutalni, felügyelet alá. Mert ha a kormánypalotában űzik ezt a műfajt, azt konkrétan láthattuk ez esetben, hogy százmillió eurós nagyságrendű károkat okoz a magánnyugdíjalapok több mint hétmillió betétesének, és az emelkedő ipari energiaszámlák révén idővel az egész országnak. Ezt pedig nem lehet úgy eltörölni, mint adott esetben egy botcsinálta sürgősségi kormányrendeletet.
