Kánikula és hőguta

Ember és állat harmóniája

A nyári kánikula egyik veszélye embernél, de állatnál is a hőguta, melynek oka a hosszan tartó magas hőmérséklet és a tűző napsütés. Nyári napsütésben, nagy melegben lakásban, udvaron, de akár árnyékban is kialakulhat, és sokszor a csupán pár percre autóba zárt kutyánál is. A megelőzésről, a tünetekről és az azonnali teendőkről dr. Pálosi Csaba állatorvos tájékoztatott.

Az utóbbi napokban a megyeszékhelyen három nagy testű kutya kelt át a szivárványhídon. Kettő kaukázusi juhász, a harmadik rottweiler, őt húszperces úton szállították egy zárt furgonban. Gazdája még az utolsó percekben sem ismerte fel a kánikula okozta hőguta jeleit, ezért sem tudta elejét venni a kedvence pusztulásának. 

Amint a szakember elmondta, leggyakrabban a nagy bundájú, túlsúlyos kutyák veszélyeztetettek, de a rövid szőrűeknél is előfordulhat, illetve sokszor mozgásra ösztönzött kutyák esetében, mivel az izomműködés mellett hő termelődik, ami igencsak rontja a kutyák hőháztartását. Ez nemcsak kánikulában, délben a nagy melegben jelentkezhet, hanem egy kánikulai nap végén is, mivel olyankor még 30 C° körüli a hőmérséklet, és ha mozgásra, játékra késztetik, az megterhelő lehet az állat számára. A Noé Bárkája kisállatklinika szakembere példaként említett egy olyan esetet, amikor kimerítő napot követően (kutyaszépségverseny) este 7 óra után húsz percig árnyékban parkoló autóban szenvedett hőgutát egy kaukázusi juhászkutya. Gazdája időben fordult az állatorvoshoz, így reggelre infúzióval és sokkellenes kezeléssel helyreállították az állapotát. 

A hőtorlódás kialakulását az állat kora, fajtája, egészségi állapota is befolyásolja. Beteg, idős kutyáknál a hőszabályzó mechanizmusok nem működnek megfelelően, fiatal álla-toknál pedig még nem eléggé fejlettek ahhoz, hogy extrém hőmérsékleti viszonyok esetén megfelelően hűtsék a szervezetet. Annak érdekében, hogy megelőzzük a bajt, kánikulában gondoskodni kell a friss víz utánpótlásáról, ezért a legjobb, ha két vagy akár több tálkát is megtöltünk vízzel, hogy ha némelyik elfogy vagy felborul, akkor se szomjazzon a kutyánk vagy macskánk, de az önitató beszerzése is indokolt lehet. Ha elengedjük, tartsuk állandó megfigyelés alatt, ne hajszoljuk túl, semmilyen fizikai megterheléssel ne erőltessük az állatot. A sétát a kora reggeli és esti órákra ajánlott időzíteni, így elkerülhető az is, hogy a talppárnájuk megégjen a forró aszfalton. Ezt megelőzendő érdemes mancsvédő krémet használni, sétáltatás előtt pedig meg lehet vizezni a fejük tetejét. 

Tíz perc az autóban végzetes lehet

A napon hagyott autó belsejében akár 60-90 °C is lehet. A kissé lehúzott ablak sem biztosít elég szellőzést, az állat a kánikulában néhány perc alatt hőgutát kap, akár 5-10 perc alatt is végzetes hőterhelés érheti az állatot. Ha autóban kutyát vagy egyéb állatot látunk bezárva, azonnal értesítsük az állatvédőket és/vagy a rendőrséget. Mivel az állat izzadni nem képes, és csak a lihegésével tud hőt cserélni, a szövetekben található fehérje kicsapódása miatt menthetetlenné válik (gondoljunk csak a tojásfehérjének a forró közegben való viselkedésére). A túlmelegedett állat testhőmérsékletét vizes borogatással kell csökkenteni és hideg vízzel itatni. Ha állattal utazunk, rendszeresen álljunk meg, hogy inni és üríteni tudjon. A húsos vagy konzervből adott eledelekkel is vigyázni kell ebben a hőségben, mert kibontva, tálalva könnyen romlanak. Ha az állat megeszi az ilyen ételt, a hasmenés, hányás a kánikula idején kiszáradáshoz és halálhoz vezethet. Adjunk inkább többször kevesebb ételt, amit rögtön elfogyasztanak. Az idős, szívbeteg kutyákat különösen óvni kell, adott esetben érdemes az állatorvossal konzultálni.

– Milyen tünetekről ismerhető fel a hőguta?

– Gyors lihegés, tágra nyílt pupillák, a nyál megvastagodása, vörös nyelv, hányás, szédelgés, hasmenés, kóma. Mivel halálos lehet, a hőguta sürgősségi eset, ezért gyanú esetén azonnal le kell hűteni a kutyát, és állatorvoshoz vinni. Lelocsolni vagy betenni nem túl hideg vízbe, esetleg egy légkondicionált helyiségbe vinni, vagy szivaccsal törölgetni az ágyékánál és a hasánál, nedvesíteni a nyelvét, a fejére, nyakára, hasára és lábai közé nedves törülközőt kell helyezni. Amikor testhőmérséklete 39-40 C-fokra csökken, abba kell hagyni a hűtési folyamatot, mivel a túl drasztikus hűtéstől más problémák is kialakulhatnak. A kutyát állatorvosi ellenőrzés alatt kell tartani a sokk, veseelégtelenség, szívrendellenesség, légzési nehézség elkerülése és vérrög kialakulásának megakadályozása végett, és ha állapotát stabilizálják is, további kezelésekre van szükség. A hőség és kánikula idején felelős állatbaráthoz méltó, ha séta közben van kézügyben eldobható műanyag tányér és víz arra az esetre, hogy a szomjazó kóbor állat is friss vizet kaphasson. A kertben vagy kennelben tartott kutyákra is vigyázni kell. Legyen számukra árnyékos hely, ahová visszavonulhatnak, és bőséges víz is elérhető közelségben. Bár a hosszú szőrzet védi a bőrt a naptól, a szellőzést akadályozza. Előfordul, hogy a vastag bunda alatt a bőr befülled, befertőződik. A vakaródzás tovább ront a helyzeten: sok kutya a fejét rázza, és emiatt apró sebek jelennek meg a fülük hegyén is, az elvakart sebeket beköphetik legyek, ezért a rovarirtó szerek használata javasolt. A dús, hosszú szőrű kutyákat nyáron érdemes nyírni. Ilyen esetben a gyakoribb fürösztés sem árt. A frissen kaszált területeken, de nem csak ott, vigyázni kell a toklászra, mert ez mélyen befúródhat az állat bőre alá és csúnyán elfertőződhet. Ha házi kedvencünk gyógyszeres kezelésre szorul, akkor igyekezzünk pontosan beadni a gyógyszereit, és kissé hűvösebb helyet biztosítani neki, például a fürdőszobában vagy a lépcsőházban. A kullancsok a hőségben ritkábbak, előtérbe kerülnek viszont a bolhák, éppen ezért gyakrabban kell bolhairtót használni ebben a periódusban.