Jól keresett az állam az adóemelésből
2011-08-09 15:33:57
- Benedek István
Mint ismert, tavaly júliustól vezette be ama megszorító intézkedéseit a kormány, melyeknek idei első félévi hazai hatásai a nem épp rózsás világgazdasági helyzetben is igencsak optimista hangulatba lovallták az illetékeseket.
Mint ismert, tavaly júliustól vezette be ama megszorító intézkedéseit a kormány, melyeknek idei első félévi hazai hatásai a nem épp rózsás világgazdasági helyzetben is igencsak optimista hangulatba lovallták az illetékeseket. A hozzáadottérték-adó (héa) és luxusadók emeléséből az állam jelentős bevételekre is szert tett, az ezekkel egy időben életbe léptetett megszorításokkal pedig jócskán faragott le a kiadásaiból. Ezzel valamelyest egyensúlyba rázták az államháztartást, aminek láttán a populizmustól mentes pragmatizmus jegyében a politikusok már az állami bérek emeléséről beszélnek, az ezeket kitermelő versenyszférát fojtogató adóprés lazítása legfeljebb utána kerülhet szóba.
Az idei első félévi költségvetési bevételek kapcsán már említettük lapunkban, hogy a héá-ból a tavalyi év azonos időszakához képest 35,1%-kal folyt be több bevétel az államkasszába, a luxusadókból pedig 27,1%-os volt a többletbevétel. Más adónemek bevételeinek egyidejű visszaesése miatt azonban végeredményben az állam csak 9,6%-kal növelte idén a múlt év első feléhez viszonyított bevételeit. Egy frissen megjelent elemzés szerint egyedül csak a héanövelés közel ötmilliárd lejes hasznot hozott az államnak ez év első felében, mert a héabevételek az államháztartási jövedelmek közel egynegyedét teszik ki. Az államot eltartó versenyszférának már közel sem ment ennyire jól, hiszen a cégek nyereségadójából csak 1,42%-kal emelkedtek az állam bevételei 2011 első felében a tavalyhoz képest, abban pedig már az új munkatörvénykönyv életbe lépése óta zajló hatósági hadjáratnak is lehet szerepe, hogy az államkassza társadalombiztosítási bevételei 4,7%-kal növekedtek ugyanez időszakhoz képest.
Szintén tavaly júliustól faragták le az állami béreket és számtalan egyéb költségvetési kiadást. A megszorítások időtartamával kapcsolatos akkori ígéretek más lapra tartoznak, de tény, hogy októberben már volt egy állami béremelés, és mint nemrég lapunkban is említettük, az Országos Statisztikai Intézet adataira hivatkozva a tavalyi bérvágás jelentős részét májusra már visszakapták az állami alkalmazottak. A közigazgatásban például már csak 6%-kal voltak alacsonyabbak az idei májusi bérek a megszorítások előtti 2010 júniusiaknál.
Még érdekesebb a fizetések viszonylatában, hogy a tavalyi adóemelések nyomán helyrerázódó államháztartás még a megszorítások bevezetése óta is bőkezűbb volt a közigazgatási alkalmazottakkal, mint például a versenyszféra az állami bérek fedezetét kitermelő munkavállalókkal ezt tehette. A 2010. július – 2011. május közti időszakban az előbbiekben már említett elemzés szerint a közigazgatási bérek átlag 9,6%-kal nőttek, szemben a gazdasági átlagbér 7,6%-os emelkedésével, és jóval meg is haladták azt nettó értékben (1.813 lej az 1.458 lejjel szemben). Mégis, az utóbbi napokban a politikum egyre gyakrabban emlegeti az állami béremelést, az államelnök például a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy az elsőbbséget élvez az adóprés enyhítésével szemben. Mely utóbbi nyomán az az államot és gépezetét eltartó magánszféra lélegezhetne fel, melynek soraiból csak a korábbi elkapkodott adóintézkedések több százezer kis- és középvállalatot irtottak ki, de az országban dolgoztató multik exportjának növekedése révén így is képes volt akkora lélegzetvételhez juttatni a gazdaságot, aminek láttán a politikusok máris elkezdték tervezni a borítékba bújtatott szavazatvadászatot. A nemzetközi fejleményeken múlik, hogy mennyit tudnak belőle végrehajtani.
