Ha valaki azt mondaná, hogy Románia nem ideális hely, kritizálni merné a politikai, netán a korrupciós botrányok miatt, nagyot téved.
Ha valaki azt mondaná, hogy Románia nem ideális hely, kritizálni merné a politikai, netán a korrupciós botrányok miatt, nagyot téved. Mert akadnak, akik szerint ideális ország, és csatlakozni szeretnének hozzá. Vagyis vagy azok tévednek, akik szerint rossz itt a helyzet, vagy azok, akik jó helynek tartják.
Nagy port vert fel a minap a szenzációs hír, hogy Bulgária három, az ország északnyugati térségében lévő megyéjében nemzeti konzultációt akarnak tartani a Bulgáriától való elszakadás lehetőségeiről. A kezdeményező, bizonyos Borisz Kamenov szerint a függetlenség elnyerése után a három megye csatlakozni szeretne Romániához, mert elegük van, és nem akarnak tovább a korrupt Bulgáriában élni.
Érdekes kezdeményezés, létezik, hogy ne hallottak volna arról, hogy Románia Európa egyik legkorruptabb országa, ahol rengeteg a jogsértés az élet minden területén? A szakadároknak valószínűleg arról sincs fogalmuk, hogy Románia még mindig tartja a dobogós második helyet azok között az országok között, amelyek ellen a legtöbb feljelentést iktatják az Európai Emberjogi Bíróságon (CEDO).
A legtöbb panaszt a börtönviszonyok miatt fogalmazzák meg. Elemzők szerint amiatt van ez, mert az emberek a börtönben tanulják meg, hogy a CEDO-hoz fordulhatnak a panaszaikkal. Ezért van az, hogy bár az egészségügyre is sok a panasz, sok a visszaélés (lásd pl. a vakcinabotrányt vagy a kolozsvári urológus, Luncan doktor körüli transzplantációs botrányt), az egészségügyi ellátás több sebből vérzik, nem igazán hallani ilyen jellegű feljelentésről. Az emberek nagy része nem tud vagy nem mer megtenni egy ilyen lépést. A szükséges „tudást” a börtönben szerzik meg.
És bár – hangsúlyozzuk – a panaszok száma évről évre nő, az Európai Emberjogi Bíróságon iktatott esetek szinte kizárólag a börtönviszonyokról szólnak, ami sokakban azt az érzést kelti, hogy a törvények, akár az európaiak is, a bűnözőket védik. Azt is mutatják, hogy a romániai állampolgárok nem fordulnak az ország ellen, ha az egészségügyi ellátásban tapasztalnak visszaélést vagy jogsértést. A CEDO adatai szerint Romániát az utóbbi években mindössze tíz esetben ítélték el az élethez való jog megsértése miatt. És bár az oktatás terén sem jobb a helyzet: az UNICEF szerint a hazai lakosság 6%-a analfabéta, sokan a szegénység miatt nem járnak iskolába, vagy hagyják ott időnap előtt az iskolát, vagyis nincsenek megfelelő életkörülményeik, ennek ellenére nem „panaszkodnak”. Hogyan is tehetnék meg a szegények és oktalanok? Megtették/megteszik viszont a „nagykutyák”, hogy mást ne, csak A. Năstase volt miniszterelnököt, Fănel Pavalache volt államtanácsost (aki pert nyert Románia ellen, sőt kártérítést is megítéltek neki), Ioan Avram Mureşan volt mezőgazdasági minisztert említsük. De feljelentéssel fenyegetőzik Liviu Dragnea, a képviselőház elnöke és Elena Udrea volt fejlesztési miniszter is.
Ami a 2017-es évet illeti, október 30-ig 138 elmarasztaló döntés és 56 bírósági határozat született, és 431 ügyben hoztak ítéletet Románia ellen. A tavaly kifizetett kártérítések összege 11.440.640,76 lej volt.
Lelke rajta, aki ezek után ide kívánkozik.
