2019. július 21., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

7R fesztivál és tájházavatás Mikházán

A tavalyi év kivételes volt a nyárádmenti Mikházán szervezett római fesztivál történetében: a többesztendős múltra visszatekintő hagyományőrző szemle akkor csupán régészet napjaként került sorra, idén azonban ismét visszatér a régi nívó, sokszínűség és gazdag kínálat: augusztus 3-án, szombaton ismét megszervezi a Maros Megyei Múzeum a 7R Római Fesztivált, amely ez évben is különleges tematikával, szerteágazó programkínálattal várja mindazokat, akiket érdekel a múlt, a régészet, a kétezer évvel ezelőtti mindennapok rutinja és az ismert történelem egyik legnagyobb birodalma, amelynek határa, a limes, éppen Mikháza területén húzódott.

A közelgő fesztivállal kapcsolatosan szerda délben a szervezők a Néprajzi Múzeumban tartottak sajtótájékoztatót, amelyen Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója és Pánczél Szilamér, a római fesztivál főszervezője számolt be az egész napos eseménysorozat várható részleteiről. 

Pánczél Szilamér és Soós Zoltán

Fotó: Kaáli Nagy Botond

– A 7R Római Fesztiválra ugyan augusztus harmadikán kerül sor, de a rendezvénysorozatnak lesz egy előzménye is: július 31-én avatjuk fel azt a tájházat, amelyet a múzeumnak sikerült megvásárolnia és felújítania – hallottuk Soós Zoltántól. – A tájház egy hagyományos paraszti porta, építészetileg a legértékesebb a faluban, egykor az Ángi család tulajdona volt. Köszönjük, hogy a múzeumnak ajánlották föl megvételre. A Maros Megyei Tanács támogatásával, 50.000 lejért vásároltuk meg, a hozzá

tartozó telekkel együtt. A házat és székely kapuját sikerült restaurálnunk, a felújítás folytatódik, a melléképületek következnek. A kaput a csernátoni Haszmann Pál Múzeum munkatársai újították föl, mellettük nagy köszönet illeti Ötvös Koppány kollégámat is. Érdekesség, hogy a kapu eredetileg madéfalvi mesterek munkája. A római limes és a mellette fekvő erőd okán több mint öt éve kutatunk Mikházán, időközben felfigyeltünk a falu rendkívül értékes népi építészeti örökségére is: itt viszonylag sok korabeli parasztház maradt érintetlen, kevesebb volt átépítve, mint másutt. Ez az első alkalom, hogy a Maros Megyei Múzeum megmentett egy hagyományos portát, az általunk felújított tájház ezen épületek egyik legszebb példája. Felavatására az érdeklődő közönség és a Maros Művészegyüttes jelenlétében július 31-én délután 6 órakor kerül sor. 

Fotó: Vajda György (archív)

A közönség körében korábban is visszhangos sikert arató római fesztiválról Pánczél Szilamér beszélt: 

– A 7R esetében az idén visszatértünk a római fesztivál elnevezéshez. Mindig igyekszünk innovatívak lenni, idén a Római Birodalom keleti felével fogunk foglalkozni. Ott a sivatagos táj miatt nagyon sok műemlék megmaradt, emiatt az egykori rómaiak számára is egzotikus vidéknek számított, amely mélyen lenyűgözte őket. Több császár – például Hadrianus – is turista- és tanulmányutat szervezett magának a birodalom keleti felébe, hogy jobban megismerje az ottani építészetet, kultúrát. Ráadásul a mikházi limes mentén fekvő erődben 150 éven át állomásozó egység katonái keletről, a mai Libanon és Szíria területéről érkeztek. A program struktúrája is eköré épül. Rekordszámú hagyományőrző csapatot hívtunk meg, elsősorban azokat, akik az idei témánkhoz igazodtak. Lesznek ismét katonai gyakorlatok, gladiátorharcok, táncbemutatók, felvonulások, régizene-koncertek. Lesz továbbá katapultbemutató, a parasztportán pedig olyan műhelyek kapnak helyet, amelyek a gazdasági tevékenységhez köthetők. A római fesztivál legnagyobb és legsikeresebb vetülete azonban a számtalan múzeumpedagógiai műhely, ahol kicsik és nagyok egyaránt megismerhetik a római hétköznapok és kézművesmesterségek vetületeit. Mindannyian a varázslatos keletet, annak kultúráját, civilizációját szeretnénk bemutatni. A Római Birodalom alatt ott végig a görög nyelv maradt a legfontosabb, ez is a keleti részek egyediségét jelzi. A fő célunk azonban nemcsak a rómaiakról beszélni, hanem arról a nagyon értékes kulturális kincsről is, amelyet Mikháza jelent itt, Erdély keleti felében.

A mikházi római limesről, erődről, fürdőről, a régészeti munkáról, lelőhelyekről és tárgyakról a múzeum munkatársai újságírói kérdésekre válaszolva elmondták: Mikházán római kerámia- és csontfeldolgozó műhely nyomaira, és úgy tűnik, hogy egy kovácsműhely nyomaira is bukkantak. Lassan feltárul előttük, hogy mit csináltak itt a rómaiak másfél évszázadon át, hiszen a műhelyekhez mesterek is kellettek. Úgy tűnik, hogy a mikházi volt a legfontosabb római központ a Nyárád völgyében: körülbelül 1500-2000 civil lakhatott több mint 50 hektáron Mikháza területén. Hozzátették, remélik, hogy a megyei tanács segítségével minél hamarabb bővíthetik a feltárandó részeket, hiszen azok jó része ma mezőgazdasági terület, emiatt a földben fekvő tárgyak állapota folyamatosan romlik. Azt is elmondták, nagyon örvendenek, hogy a Maros Megyei Könyvtár és a Teleki Téka segítségével visszavihetnek a fesztivál idejére pár olyan könyvet Mikházára, amelyeket az ottani ferences kolostorban őriztek. Az idei kutatásokkal kapcsolatosan elárulták, ebben az évben leginkább a mikházi római fürdőkre koncentráltak: hatalmas struktúra, legalább 600 négyzetméternyi terület, ez a legnagyobb helyi középület, monumentális építészeti megvalósítás. Folytatják az erőd feltárását is, ám az idén főleg az állagmegőrzési ásatásokra koncentrálnak. Mikházára az első telepesek Pannóniából érkeztek a második században, majd 150 évig állomásoztak itt: a római globalizált világ számos tárgyi bizonyítéka került elő a lelőhelyekről. A fesztivál alatt ugyanezen lelőhelyek iskolaként is szolgálnak régésztanoncok számára, ezt a munkát a múzeum szervezi: idén 25 önkéntes, bel- és külföldi hallgatók segítik a fesztivált. A polgármesteri hivatalban pedig igazi partnerre leltek, a község elöljárói nagyon megértőnek bizonyultak a múzeum szakembereinek feltárási, állagmegőrzési igényeit illetően – hallottuk a sajtótájékoztatón.

A tájház

Fotó: Vajda György