Ingyenes lakhatási lehetőség

A Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karán tanuló árva és nehéz anyagi körülmények között élő ösztöndíjas hallgatók pályázhatnak.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem magját képező marosvásárhelyi kar alapítása és a Koronka határában levő korszerű épület felépítésének kezdeményezése és irányítása mellett dr. Hollanda Dénes, a kar alapító dékánja, ma az egyetem nyugalmazott professzora, a Koronka falu 419/B házszám alatt lévő 9576 m2 területű belsőségen egy háromszintes házat épített, mellette 150 m2 alapterületű fóliaházzal, kb. 3000 m2 zöldségeskerttel, valamint gyümölcsössel és szőlőssel. A belsőség tulajdonosa, aki a Hollanda Alapítvány alapítója és elnöke, vagyonát az általa létrehozott alapítványnak adományozza, azzal a céllal, hogy az épületben árva, árvaházban felnőtt vagy nagyon nehéz anyagi körülmények között élő, de nagyon jól tanuló diákok – akik a Sapientia Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karának hallgatói – lakhassanak lakbér fizetése nélkül.

Az épületben geofűtés van (a melegítésére használt energia a földből jön), a rendszer működéséhez szükséges villamos energiát egy 10 kW teljesítményű napelemtelep biztosítja, akárcsak a lakás villanyáram-szükségletét és a meleg víz előállítására felhasznált energiát. Ily módon az épület energiaszükséglete zöldenergia-forrásból származik, tehát a lakásban a vízdíj kivételével majdnem ingyen lehet lakni. Az ehhez való jog elnyerhető, ha a hallgató tanulmányi csoportjának első harmadában van tanulmányi eredményei alapján, és kiérdemli az ösztöndíjat, amelynek elveszítésével megszűnik az ingyenes lakhatáshoz való joga.

Az ösztöndíj (amely szociális és tanulmányi ösztöndíjak összege a Sapientia Tudományegyetemen) a diáknál marad mint zsebpénz. 

A bentlakás legkésőbb 2020 szeptemberében kezdi el működését. Eleinte minden évben két-három, később évente négy-öt hallgató kap helyet benne. Kezdetben az emeleti két szobát és fürdőszobát, valamint az alsó szinti tornatermet és fürdőszobáját használják a diákok. A földszinti lakosztályt fenntartja magának a tulajdonos, amíg él, azután az is a hallgatók rendelkezésére áll. A lakás jelenlegi tulajdonosa szeretné megtanítani a diákokat (ha még életben lesz), hogyan kell tanulni; hogyan és mikor kell metszeni a fákat, hogyan, mikor és mivel kell permetezni, hogyan és mit kell ültetni a fóliaházba, hogyan kell megművelni és használni a veteményeskertet, illetve terményeit stb. A kertben termett zöldséget és gyümölcsöt a diákok fogyasztják el, vagy konzerválják télire. Az el nem fogyasztott diót értékesítik, a bevételt az alapítvány számlájára teszik be, és ebből fedezik az épület adóját, a vízszámlát és a kisebb kiadásokat. 

A hallgatók munkáját az ügyvezető irányítja (aki lehet a diákok közül is), vagy fizetéses adminisztrátor (akinek a fizetését ki kell munkálkodni). 

A fentiek megoldhatók, mivel csak az épület tulajdonosának a hozzájárulása szükséges, aki egész vagyonát a Hollanda Alapítványnak adományozza. 

 A kérdésre, hogy van-e örököse, Hollanda professzor elmondta, hogy a házasságuk utáni negyedik hónapban a felesége kórházba került, ahol a kezelés alatt agyembóliát kapott, és lebénult, tehát nem lett gyerekük. Testvére családja olyan anyagi háttérrel rendelkezik, hogy gond nélkül élhetnek életük végéig, nincsen szükségük az ő lakására. Ezért alakítja házát ingyenes bentlakássá. 

Nehezebb problémának tarja az ott lakó diákok étkeztetését. Ezt meg tudná oldani néhány évig saját pénzéből a Hollanda Alapítvány elnöke, de hogyan lesz tovább? Ezért jött a gondolat, hogy nem halat kell adni a diákoknak, hanem meg kell tanítani őket halászni. Egy olyan kutató-tervező és termelőegységet szeretett volna építeni a marosvásárhelyi kar területén, amely önellátó lenne, profitot termelne, és a hasznot a bentlakók étkezésére, valamint fejlesztésre fordítaná. Ezért kért a Sapientia Alapítvány kuratóriumától 2100 m2 földterületet (a 27 hektáros területből), amelyre a kutatóközpontot akarta felépíteni olyan pályázatból, amelynek önrészét saját pénzéből fedezte volna. A kuratórium olyan feltételek mellett volt hajlandó bérbe adni vagy adományozni a földterületet, amelyeket nem tudott elfogadni. Így kénytelen más megoldást keresni. Arra gondol, hogy olyan cégvezető volt diákjaitól vagy ismert cégvezetőktől kéri a diákok étkezésének anyagi támogatását, akik hajlandók adójuk 2%-át vagy annak egy részét e célra fordítani, esetleg pénzadománnyal segíteni a Hollanda Alapítványt. 

 Az ingyenbentlakást meg kell pályázni, a pályázatokat a Hollanda Alapítvány kuratóriuma bírálja el. Előnyben részesülnek a gépészmérnöki szakra iratkozott hallgatók, mivel gépészmérnökre van a legnagyobb szükség mind az országban, mind a nagyvilágban, és mivel Hollanda professzor is gépészmérnök, tehát ezeknek a diákoknak tudna a legtöbbet segíteni, meg saját könyvtára nagy része is gépészeti szakkönyvekből áll – nyilatkozta dr. Hollanda Dénes professzor, az egyetemi oktatást segítő Hollanda Alapítvány elnöke.  (bodolai)