2024. june 30., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Idén múlt ötven éve, hogy megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a Vácrátóti Botanikus Kert. A 180 éves, műemlék- és természetvédelem alatt álló romantikus tájképi kert Magyarország leggazdagabb tudományos élőnövény-gyűjteménye.


Idén múlt ötven éve, hogy megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a Vácrátóti Botanikus Kert. A 180 éves, műemlék- és természetvédelem alatt álló romantikus tájképi kert Magyarország leggazdagabb tudományos élőnövény-gyűjteménye.

A vácrátóti botanikus kert legtöbbünk számára a növényi világ gazdagságának és szépségének tárháza, megpihenésre és szemlélődésre termett hely. A mintegy 27 hektáros kertben bóklászva az ember legszívesebben a fűre heveredne, hogy úgy csodálja a kerti tavacska változatos élővilágát – ez azonban tilos. – Rátót valójában a „növények nemzeti múzeuma”, azaz az ország egyik közgyűjteménye – hívja fel a figyelmemet vendéglátóm, Kósa Géza dendrológus, aki 36 éve lakik a kertben, és aki 2002 óta vezeti az ország legjelentősebb botanikai kollekcióját.

Egy hazafias gróf a magyar tudományért

– A kert története 200 évvel ezelőtt indult – kezdi a fővárostól mintegy negyven kilométerre található hely bemutatását Kósa Géza –, a nagy változást azonban utolsó tulajdonosa, a Vigyázó család megjelenése hozta.

Közlése szerint a 19. század húszas éveiben született és közel száz évet megélt gróf Vigyázó Sándor amatőr botanikus volt, aki újjávarázsolta a kertet, de személye az egész magyar tudományos élet számára kiemelkedő jelentőségű volt. Több mint 20 millió aranypengőt érő (ma nagyjából 75 milliárd forintnak megfelelő) vagyonát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta: az örökség Ferenc fia 1928-as halálát követően szállt az intézményre. – Ez a hatalmas vagyon tartotta el az Akadémiát, és ebből tudták az alapítványokat és a díjazásokat támogatni. 1945 után ez a vagyon eltűnt – idézi fel a kertészbotanikus.

Az örökség részét képező kert sorsa nem alakult szerencsésen, az Akadémiától visszakapott rátóti kastélyparkot az unoka eladta, és az új tulajdonosok kezében az értékes növénygyűjtemények tönkrementek. A II. világháború alatt és különösen utána tovább károsodott a kert, míg végül 1952. január 1-jén az állomást a Magyar Tudományos Akadémia vette át, és megalapította az MTA Botanikai Kutatóintézetét (ma Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet). – Tíz évig tartott, amíg rendbe lehetett hozni a rendkívül elhanyagolt kertet, és 1961. május 1-jén ünnepélyesen megnyithatta kapuit a közönség előtt. Hogy modern közgyűjtemény lett, az Ujvárosi Miklós professzor munkáját dicséri – emeli ki Kósa Géza, akitől azt is megtudom, hogy romantikus tájképi kertként ma egyszerre élvezi a műemléki és a természetvédelmi védettséget.

Kinek Tulipa, kinek tulipán – avagy Rákóczi fejedelem székébe sem ülünk bele

Bár ottjártamkor még csak a tulipánok virágoztak, a növények dús zöldje és a kert látványa elkápráztatott. Az arborétum iránti lelkesedésemnek hangot is adtam, vendéglátóm azonban udvariasan kijavít: „Mi nem arborétum vagyunk!”

Mint megtudom, az arborétummal ellentétben, amely csupán fák és cserjék otthona, a botanikus kert tudományos gyűjtemény, ahol a sokféle növényről pontosan vezetik az adatokat. Vácrátóton mintegy 12 ezer féle növény található – négy fő gyűjteményük az üvegházi, az évelő és sziklakerti, a növényrendszertani, valamint a fák és cserjék gyűjteménye –, míg máshol, így például az egyetemi-oktatási helyeken is csupán 4-5 ezer, egy arborétumban pedig csupán 800 féle van.

– Az itt lévő gyűjteményre biztonsággal támaszkodhat a szakma – folytatja a botanikusok és a kapcsolódó tudományágak művelői számára megkerülhetetlen hely bemutatását a szakember. – A kert elsődlegesen tudományos célokat szolgál, ezt követően oktatási műhely, és csak sokadjára feladata az esztétikai élvezet nyújtása.

A biológiai sokféleség megőrzése mellett értelemszerűen fontos a bemutatás is, hiszen mindenkivel meg kell értetni a természet jelentőségét, a növényvilág fontosságának tudatosítására pedig egy ilyen hely nagyon is alkalmas. – A látogatók többsége azonban nincs tisztában azzal, hogy valójában hol jár. Felbecsülhetetlen értékek találhatók itt, ezért mindenkinek be kell tartania a szigorú látogatási feltételeket. Itt bizony nem lehet a fűre lefeküdni, az útról letérni. Olyan ez, mintha valaki Rákóczi fejedelem székébe szeretne beleülni a Nemzeti Múzeumban – húzza alá a tudós.

Az évente mintegy nyolcvanezer vendéget vonzó kert és a benne működő kutatóintézet munkájának megismerését Berkenye bácsi és a Berkenyeház segíti. A látogatóközpontban az érdeklődők megtudhatják, hogy milyen lenne egy terített asztal növények nélkül, mit jelent a biológiai sokféleség, mit rejt egy botanikus kert, és interaktív eszközök biztosítják, hogy ki-ki maga bukkanjon egyes kérdések megoldására.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató