2019. augusztus 25., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Borlovagok dicsőszentmártoni tapasztalatcseréje

Augusztus 2-4. között második alkalommal tartják meg a borlovagrendek nemzetközi találkozóját Dicsőszentmártonban. Az erdélyi és határon túli borlovagrendek találkozójának célja a tapasztalatcsere, Erdély, valamint a küküllőmenti szőlőtermesztés ismertetése, illetve a helyi borok népszerűsítése.

A házigazda Szent Márton Borlovagrend nagymestere, Orbók Ferenc ismertette a Communitas Alapítvány által is támogatott rendezvény részleteit. Az augusztus 2-án, pénteken kezdődő eseményre a balavásári Kisküküllő Borrend mellett többek között az Eger melletti Bogácsról érkező Szent Márton Borlovagrend, a horgosi Szent Orbán Borlovagrend, illetve a budafoki Promontórium Borlovagrend jelezte részvételi szándékát. A résztvevőket a dicsőszentmártoni Három Fenyő vendéglőben fogadják, ahol a szállás elfoglalását követi a közös vacsora. Szombaton meglátogatják a város főterén levő múzeumokat, majd a borlovagrend székhelyén a küküllőmenti borok bemutatására kerül sor. Szakmai előadások is elhangzanak, meghívott Tóth Csaba, a gyulafehérvári katolikus érsekség főborásza. Az esemény egyik színfoltja a város főterén a borlovagok egyenruhás felvonulása. Mikefalván egy dél-tiroli tulajdonú borászat meglátogatása és borkóstolás szerepel a programban, a közös vacsorára Szőkefalván, a Kolping-háznál kerül sor, vasárnap pedig reggeli után szabad program, marosvásárhelyi városnézés, múzeumlátogatás. A felsorolt programpontokra bárki feliratkozhat saját költségén.

Borlovagok egy csoportja  Fotó: archív


Tavaly augusztus első hétvégéjén tartották meg először a nemzetközi találkozót. A közös programok  mellett a borászathoz kötődő hagyományokról hangzottak el előadások, Szászcsáváson és Egrestőn megtekintették a karikás és a kordonos szőlőművelést.

*

A Kis-Küküllő felső szakasza a hegyvidéki hidegebb időjárás miatt szőlőtermesztésre alkalmatlan, a kb. százkilométernyi alsó szakasz azonban  annál alkalmasabb, ezt bizonyítják az írott feljegyzések is. Honterus János 1566-ban készített térképén Weinlandnak, vagyis borvidéknek nevezte ezt a területet. A  bonyhai Bethlen család ősi címerének két alsó sarkán megtalálható szőlőfürt, valamint Kis-Küküllő vármegye, Vámosgálfalva, Héderfája, Zsidve települések címere is ezt tanúsítja. A festett templomkazetták, karzatok, úrvacsorai ötvösmunkák és hímzések motívumaiban egyaránt fellelhető a szőlőfürt. A 19. század közepén Erdély fontosabb szőlőbirtokainak tulajdonosai Bethlen Farkas és Brukenthal Károly örökösei voltak. Az előbbi bonyhai, illetve küküllővári birtokain alakított ki egy-egy, összesen 150 holdnyi  kiváló szőlészetet. A küküllőmenti borvidékre a helyi jellegzetességek a jellemzők. Míg a többségében katolikus felekezetűek által lakott vidékeken a borászattal és szőlőtermesztéssel kapcsolatos munkálatok kezdete valamely szenthez kötődött, a protestáns többségű Küküllőmentén a munkálatok megkezdését az időjárás határozta meg, ritkábbak a rögzített dátumhoz kötődő munkák.