Igazgyöngyök koszorúi

Két Gyöngykoszorú néptánctalálkozóra is sor került szombaton: a nagyobbak a tizedik kibédi rendezvényen, az apróságok Csittszentivánon ropták.

Szombaton délután ismét Kibéd volt a házigazdája a Gyöngykoszorú néptánctalálkozónak. A résztvevők istentiszteleten vettek részt, majd helyi lovasok vezetésével felvonultak a falu utcáin. A kultúrházban a gyáli fúvószenekar előadásával vette kezdetét a találkozó, amelyet Barabási Attila Csaba szervező, a Maros Művészegyüttes igazgatója nyitott meg. A házigazda Dósa Sándor polgármester is üdvözölte a résztvevőket, arra biztatva őket, hogy mutassák meg: vannak gyökereink, van élő népi kultúránk, van miből táplálkoznunk. Így kell a zenei anyanyelvünket és mozgáskultúránkat ápolni, hogy a következő nemzedék is magáénak érezhesse, mi pedig, mint a mélyről felszínre hozott igazgyöngyöket, csodálhassuk ezeket a táncokat. Novák Zoltán szenátor tánctörténeti visszapillantójában arra hívta fel a gyerekek, fiatalok figyelmét, hogy a tánc egyetemes emberi érzéseket fejez ki, de a magyar nép lelkületét is, míg az 1970-es években kibontakozó táncházmozgalom sokat segített abbban, hogy 1990 után „újjá tudtuk építeni és nem veszítettük el nemzeti önazonosságunkat”.

Gyál testvérváros polgármestere, Pápai Mihály reményét fejezte ki, hogy Kibédről olyan fiatalokat fogadhatnak az anyaországban, akiktől tanulhat a most alakuló ottani néptánccsoport, és a népi kultúra is gyökeret ver a Budapest közeli, alig százéves településen.

 

Ismét „hazahozták”

Szombat délután szűknek bizonyult az amúgy tágas és szépen felújított művelődési otthon, a színpadon helyi, erdőcsinádi, gyulakutai, disznajói, marosvásárhelyi, balavásári, sóváradi, marosfelfalusi, vajdaszentiványi, szabédi, erdőszentgyörgyi, backamadarasi, nyárádszeredai, mezőbándi és marosludasi csoportok váltották egymást, de a nézőtéren sem akadt sok üres hely.

Barabási Attila Csabától megtudtuk: ez a sokszázadik Gyöngykoszorú találkozó Maros megyében, és ebbe Kibéd már 1991-ben bekapcsolódott. 1999-től 2009-ig ez a falu is házigazdája volt a találkozóknak, azóta itt szünetelt a rendezvény, de a helyi tanácsosok kezdeményezésére most ismét „hazahozták” a Gyöngykoszorút. Bár a hét végén 18 településről 20 csoport érkezett valamely tájegység vagy saját faluja táncaival, nem is volt olyan nehéz ezt Kibéden megszervezni, vallotta be Barabási, mert a faluban az emberek szeretik a népi kultúrát, büszkén öltik fel a népviseletet, és szívesen táncolnak.

A rendezvény keretében közszemlére tették annak a fotótábornak az anyagát is, amelyet a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és az önkormányzat szervezett tavaly az Orbán Balázs nyomdokában Kibéd községben címmel. 

 

Csittszentivánon a gyerekek táncoltak

Az EMKE marosvásárhelyi szervezete, a Csittszentiváni Fejlesztési Egyesület és a Bandi Dezső Kulturális Egyesület szombaton tizenharmadszor szervezett Gyermek-Gyöngykoszorú találkozót, ahová olyan kisiskolás és óvodás gyerekcsoportokat vártak, amelyek hagyományos népi gyermekjátékokat mutatnak be. A rendezvény felvonulással keződött Csittszentivánon, majd a kultúrotthonban a szervezők köszöntő szavai után a gyerekcsoportok vették át a színpadot: a helyi Gyöngyvirág, a marosvásárhelyi Vörösmarty utcai óvoda Csodaország csoportja, a maroskeresztúri Tipegők, a mezőmadarasi Árvalányhaj és az erdőcsinádi Árvácska kiscsoportjai, a mezőbodoni Fénysugár és a mezőpaniti Bokréta. A színpadi fellépések után Szabó Erika óvónő népi gyermekjátékokat oktatott, Fazakas János (Fazi) táncházat szervezett, ahol az Üver zenekar muzsikált. A Bethlen Gábor Alap, a Communitas Alapítvány és a Maros Megyei Tanács által támogatott hét végi programnak egy másik rendezvény is része volt, pénteken a pedagógusok számára szerveztek műhelymunkát Marosvásárhelyen, ahol Benkő Éva sepsiszentgyörgyi szakember tartott előadást 34 pedagógusnak A népi játékok szerepe a pedagógiában címmel – tudtuk meg a szervezők egyikétől, Fazakas Ildikótól.