2024. december 25., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Nem kell búslakodni, ha a kábelszolgáltató minden jóakaratunk ellenére lepottyan a havi fizetnivalók listájáról, és egy borzongós hajnalon a televízió képernyője is ködbe borul.

Nem kell búslakodni, ha a kábelszolgáltató minden jóakaratunk ellenére lepottyan a havi fizetnivalók listájáról, és egy borzongós hajnalon a televízió képernyője is ködbe borul. Elég végigballagni a városon, napszaktól, időjárási és egyéb viszonyoktól függetlenül bőven találunk szórakozni- vagy hüppögnivalót. Akciószegényebb délutánokon legalább egy kukahalász biztos látómezőnkbe kerül, amint faágban végződő karjával hosszú percekig „harangoz” a szelektív hulladékgyűjtő belsejében, eredménytelenül, de bámulatra méltó, végtelen kitartással és nyugalommal. Máskor meg az egyik buszmegállóban nosztalgiázhattunk, amikor a fejünk fölött narancssárgálló kijelző hónapokig 1980-at fénylett. De „időtöréses” történetek nemcsak az utcán teremnek, magasabb szinteken is akad belőlük jó pár. Egy internetes hírportálon olvastam a minap, hogy egy bukaresti magánegyetemen másfél hónappal a becsengetés után is keresnek mesteri képzésre jelentkezőket, mi több, ha egy vállalkozó szellemű fiatal lepengeti a 250 eurónyi tandíjat, „bónuszként” két társát is felveszik, mégpedig díjmentesen. A nem mindennapi ajánlatot tevő tanintézmény vezetősége szerint a törvényes előírásoknak megfelelően működnek, a „három az egyben” ötleten háborgó szaktárcavezető ennek ellenkezőjét állította. Kapisgálván az oktatásügyi játszmákat, úgy döntöttem, utánanézek a dolognak, hátha kiderül, kinek van igaza. Ki is derült… na nem az, amire választ kerestem, hanem az oktatási szaktárca időnkívülisége. Igaz ugyan, hogy az említett egyetem nem szerepelt a tanügyminisztérium honlapján található akkreditált felsőoktatási magánintézmények listáján, de a névsorból a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem is hiányzott. Vajon oktatási rendszerünk – más internetes oldalokhoz viszonyítva eléggé élő, becsületesen „törölgetett” – virtuális tükre megvakult volna azon a februári napon, amikor az EMTE akkreditációja valós ténnyé vált? Vagy egyszerű hanyagsággal magyarázható a mulasztás? Mikor frissíthették utoljára az ideiglenes, illetve végleges működési engedéllyel rendelkező magánegyetemek listáját, ha arról az erdélyi magyarság külső forrásokból finanszírozott legfontosabb felsőfokú tanintézménye kimaradt? Ezek szerint még az is meglehet, hogy a botrányos diáktoborzásba kezdett fővárosi intézmény is rendelkezik a legalitását bizonyító papírkákkal, csak éppen – szerencsére – róla is megfeledkeztek az illetékesek. Hiába, időtöröttek országa vagyunk, látóhatárunkon túl úsznak el a hajók.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató